Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=161579
MOB:2023/4
Szerzők:Gaál Lilla; Ruff Eszter; Wiedemann Ádám; Svorenj Szabolcs; Szita Virág Réka; Tóth András Dávid; Masszi András; Horváth Laura; Szombath Gergely; Nagy Zsolt; Várkonyi Judit; Benedek Szabolcs; Farkas Péter; Bödör Csaba; Masszi Tamás; Varga Gergely
Tárgyszavak:LEUKAEMIA MYELOCYTICA; TERÁPIA; TÚLÉLÉS; RETROSPEKTÍV TANULMÁNYOK
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2023. 164. évf. 45. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  Hogyan változott az akut myeloid leukaemiás betegek túlélése a terápiás lehetőségek bővülésével az elmúlt 10 évben klinikánkon? / Gaál Lilla [et al.]
  Bibliogr.: p. 1793-1794. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2023.32901
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2023. 164. évf. 45. sz., p. 1787-1794. : ill.


Bevezetés: Az akut myeloid leukaemia (AML) nagy mortalitású hematológiai malignitás, amelynek kezelése különösen a betegek többségét alkotó 65 év feletti korcsoportban nagy kihívás. Míg korábban az intenzív indukciós terápiára nem alkalmas betegek számára csupán palliatív cytoreductio és szupportív ellátás jöhetett szóba, 2018-tól új kezelési lehetőségként az azacitidin-venetoklax-kombináció is megjelent. Klinikai vizsgálatokban ez a kezelés jelentős túlélési előnnyel járt, arról azonban, hogy mennyire befolyásolta a mindennapi klinikai gyakorlatot és a teljes betegpopuláció túlélését, kevés adat áll rendelkezésre. Célkitűzés: Azt szerettük volna megvizsgálni, hogy az azacitidin-venetoklax-kombináció elérhetősége hogyan változtatta meg az AML kezelését és a betegek túlélését klinikánkon. Módszer: Kutatásunkban retrospektíven vizsgáltuk minden, 2011. január 1. és 2021. december 31. között a III. Sz. Belgyógyászati (2020 óta Belgyógyászati és Hematológiai) Klinikán AML-lel diagnosztizált beteg túlélési adatait a kapott kezelés és a kezelési időszak (2011-2017 vagy 2018-2021) függvényében. A kutatásból kizártuk a promyelocytás leukaemiával diagnosztizált betegeket. Eredmények: A vizsgált időszakban összesen 423 AML-beteget diagnosztizáltunk. Az esetszámok jelentősen nőttek: míg az első 7 évben 184 beteget kezeltünk, addig a második időszak csupán 4 éve alatt már 239-et. A betegek medián életkora 67,6 év, több mint 60%-uk 65 év feletti volt. A teljes várható túlélés javuló trendet mutatott: 2011 és 2017 között 4,8 +- 0,9 hónap, míg 2018 és 2021 között 8,3 +- 1,4 hónap volt (p = 0,051). Szignifikánsan javult a teljes túlélés a 65 év feletti betegek esetén: 3,1 +- 0,5 és 4,9 +- 0,6 hónap (p = 0,01). A javulás hátterében elsősorban az állhat, hogy a 65 év feletti, korábban csak szupportívan kezelt betegek jelentős részét tudtuk aktívan kezelni azacitidinvenetoklax-kombinációval: az aktívan kezelt betegek aránya a második időszakban 57,1%-ról 75,3%-ra nőtt. Következtetés: A 65 év feletti, kuratív terápiára nem alkalmas betegek túlélése fokozatos javulást mutatott, amihez valószínűleg nagyban hozzájárult az újabb terápiás alternatívák klinikai gyakorlatban történő elterjedése.  Kulcsszavak: akut myeloid leukaemia, azacitidin, venetoklax, túlélés, 'real-world'