Tekintettel alapvető élettani jelentőségükre, az immunválaszban való részvételükre és a bélbetegségek kialakulásával való szoros kapcsolatukra, az elmúlt tizenöt évben jelentősen megnőtt az érdeklődés a bélhámsejtek iránt. A bélféregés protozoonfertőzésekkel való szoros kapcsolatuk - ami 2016-ban jelentős felfedezés volt - tovább ösztönözte a ritka kemoszenzitív epithelialis bojtos sejtek kutatását. Bár számuk viszonylag alacsony, a bojtos sejteket ma már a gyomor-bél traktus lényeges őrszemeként ismerik el, mivel szukcinát-, édes- és keserűíz-érzékelő receptoraik folyamatosan figyelik a béltartalmat. Stimuláció esetén számos effektormolekulát szabadítanak fel, köztük immunmoduláló hatásúakat is, mint az interleukin-25, a prosztaglandin-E2 és -D2, a ciszteinil-leukotrién-C4, az acetil-kolin, a thymus stromalis lymphopoetin és a béta-endorfin. Kimutatták, hogy a bojtos sejtek döntő szerepet játszanak a fonálférgek és protozoonok elleni immunitásban. A bojtossejt-kutatások többsége egérkísérleteken alapul, amelyek során a 'doublecortin'-szerű kináz-1 fehérje marker alapján azonosítják őket. A ciklooxigenáz-1 (COX1) enzim expressziója azonban segíthet a humán bélbolyhok bojtos sejtjeinek azonosításában. Kevés tanulmány vizsgálta az ezen sejtek és a bélbetegségek közötti összefüggést emberekben. Cikkünkben az intestinalis bojtos sejtekről nyújtunk naprakész tájékoztatást, beleértve fiziológiájukat, immunológiai központi funkciójukat és szerepüket a humán betegségekben. Végezetül a bojtos sejtek potenciális klinikai terápiás felhasználásának lehetőségeire is kitérünk.  Kulcsszavak: bojtos sejt, immunválasz, gyulladásos bélbetegség, vastagbélrák