A túlnyomásos (hyperbaricus) oxigénkezelés az orvostudomány erősen specializált ága. Medicinális felhasználása és elterjedése a múlt század 60-as éveire tehető, azóta alkalmazott, kutatott, fejlesztett tudományág. A kezelés során a páciensek túlnyomásos keszonkamrában 100% oxigént lélegeznek. Klinikai felhasználás esetében a kezelési nyomás a tengerszint nyomásánál (1 abszolút atmoszféra) minimum 0,4 atmoszférával több, jellegzetesen 2,0-2,5 abszolút atmoszféra. A plazmában így oldott extra mennyiségű oxigén a keringéssel a szövetekbe jut, és hyperoxiát eredményez. A megnövekedett oxigénkínálat és a kúraszerűen alkalmazott kezelés kapcsán megjelenő intermittáló szöveti oxigénszint-változás által indukált sejtszintű regeneráció számos betegség gyógyításában, általában komplex kezelési terv részeként használható. További előnye, hogy noninvazív, fájdalommentes terápia. Felhasználási körét, működésének alapelveit a European Underwater and Baromedical Society szabályozza a European Committee of Hyperbaric Medicine összehívásával, a bizonyítékokon alapuló orvoslás elveinek betartásával. A szerzők közleményükben három olyan esetet ismertetnek, amelynél a túlnyomásos oxigénkezelés jelentősen hozzájárult a terápia sikeréhez. Kulcsszavak: túlnyomásos oxigénkezelés, sebgyógyulás, járóbeteg