Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=159326
MOB:2023/2
Szerzők:Mladoneczki-Leszkó Dóra; Kelemen Anna
Tárgyszavak:PARESIS; SERDÜLŐKOR; ÉLETMINŐSÉG
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2023. 164. évf. 24. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  A konduktív nevelésben részesülő, cerebralis paresissel élő tinédzserek életminősége / Mladoneczki-Leszkó Dóra, Kelemen Anna
  Bibliogr.: p. 952-953. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2023.32775
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2023. 164. évf. 24. sz., p. 948-953. : ill.


Bevezetés: Az életminőség meghatározása kulcsfontosságú a cerebralis paresissel élőknél, hiszen az életminőség közvetve azt is jelzi, hogy milyen valószínűséggel elégülnek ki szükségleteik és vágyaik, illetve szubjektív módon következtethetünk az egyének egészségi állapotára is. Mivel a cerebralis paresis gyermekkorban manifesztálódó állapot, az életminőséggel kapcsolatos kutatások nagy része a gyermekekre összpontosít; kevés olyan tanulmány létezik, amely a serdülők vagy a felnőttek életminőségét venné górcső alá. Célkitűzés: Kutatásunk célja a Semmelweis Egyetem Pető András Kara által nyújtott konduktív nevelésben részesülő, cerebralis paresissel élő tinédzserek életminőségének feltárása volt, valamint a szülők és serdülő gyermekük életminőségének megítélései közötti különbségek és azonosságok feltérképezése. Módszer: Ez egy leíró, keresztmetszeti tanulmány, melynek során a cerebralis paresissel élő serdülők számára készült életminőség-kérdőívet (CP QoL-Teen) használtuk. 60 olyan serdülő és családjuk vett részt a kutatásban, akiknél cerebralis paresist diagnosztizáltak, és konduktív nevelésben részesülnek. A serdülők és szüleik is kitöltötték a CP QoLTeen kérdőívet. A szülők a kérdőív proxyverziójára adtak választ. Eredmények: Az általunk vizsgált populációban a szülők és a tinédzserek kérdésekre adott válaszai között nincs számottevő különbség. A legmagasabb egyezést a független t-próba elvégzése során a 'szociális jóllét' (p = 0,982) domén esetében kaptuk. Következtetés: Ez a tanulmány rávilágíthat a szociális kapcsolatok fontosságára a cerebralis paresissel élő tinédzserek jobb életminőségének elérésében. Továbbá a szülők és serdülő gyermekük közti kapcsolatokra is rámutat, hiszen a szülők közel ugyanúgy értékelték gyermekeik életminőségét, mint ők maguk.  Kulcsszavak: konduktív nevelés, cerebralis paresis, életminőség, tinédzserek