Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=158771
MOB:2023/2
Szerzők:Koller Ábel; Márkus Eszter; Ferenci Tamás; Nardai Gábor
Tárgyszavak:SARS-COV-2; PANDEMIA; RIZIKÓFAKTOROK; INTENZÍV TERÁPIÁS EGYSÉGEK; TÚLÉLÉS
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2023. 164. évf. 17. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  A kórházi túlélést meghatározó tényezők a COVID-19-járvány 3. és 4. hulláma idején súlyos koronavírus-fertőzéssel intenzív osztályra felvett betegekben / Koller Ábel [et al.]
  Bibliogr.: p. 657-658. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2023.32762
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2023. 164. évf. 17. sz., p. 651-658. : ill.


Bevezetés: A COVID-19-pandémia során az intenzív osztályon kezelt betegek halálozása, bár országonként eltérő, de mindenütt drámaian nagy volt (20-60%). A rizikófaktorok azonosítása segítséget nyújt a betegség patomechanizmusának megértésében, és támpontot ad a veszélyeztetett betegek kiszűréséhez, a prognózis becsléséhez és esetleg a megfelelő kezelési modalitás alkalmazásához is. Célkitűzés: Intenzív osztályunkra felvett betegeken végzett vizsgálatunk a demográfiai és állapotsúlyossági faktorok elemzése mellett a kezelési modalitás változásának hatását is vizsgálta a súlyos állapotú fertőzött betegek kimenetelére a COVID-19-járvány 3. és 4. hullámában. Módszer: Retrospektív, megfigyeléses vizsgálatban rögzítettük a súlyos légzési elégtelenséggel, koronavírus-fertőzés miatt felvett betegeink demográfiai, klinikai, kezelési és kimeneteli adatait. Eredmények: Összesen 88 beteg adatait dolgoztuk fel. A betegek 53%-a volt férfi, az életkor medián értéke 65 év, a medián BMI 29 kg/m2 volt. Nem invazív lélegeztetést 81%-ban, endotrachealis intubálást 45%-ban, hasra fordítást 59%-ban alkalmaztunk. Vazopresszor-kezelésre 44%-ban volt szükség, szekunder infekció 36%-ban lépett fel. A túlélés 41%-os volt. A túlélési rizikófaktorokat többváltozós modellezéssel is vizsgáltuk. Az alacsonyabb életkor és APACHE II. pontszám mellett a nem diabeteses állapot járt jobb túlélési eséllyel. A járvány során a betegek kezelése folyamatosan változott - ennek hatásait is követtük. Igazolódott, hogy a kezelési protokoll változása kedvező hatással volt a túlélésre (OR = 0,18 [95% CI: 0,04-0,76], p = 0,01976) még az APACHE II. pontszámra, nemre, BMI-re, két társbetegségre és két gyógyszerre (remdesivir, tocilizumab) kontrollálva is. Következtetés: A túlélés tekintetében az alacsonyabb életkor és APACHE II. pontszám, illetve a diabetes hiánya volt kedvező tényező. A kezdeti alacsony túlélési ráta (15%) a kezelési protokoll változása mellett szignifikánsan emelkedett (49%). Közleményünk célja, hogy biztassunk minden magyar intézményt saját adatainak közlésére, és ennek jegyében kezdeményezzük egy hazai, szakmai adatbázis kialakítását.  Kulcsszavak: COVID-19, intenzív terápia, kezelési protokoll, halálozási rizikófaktorok