Az inzulinszekréciót erélyesen serkentő, élettani szabályozásában is részt vevő két inkretin közül a 2-es típusú diabetesben is megtartott - bár csökkent - secretagog természete folytán hosszú időn keresztül a glükagonszerű peptid-1 (GLP1) került az érdeklődés előterébe, kívülről bejuttatott receptoragonistái bekerültek az antidiabetikus kezelés eszköztárába is. Újabb vizsgálatok fényében a "másik" inkretin, a glükózdependens insulinotrop polipeptid (GIP) is más megvilágításba került. Kiderült, hogy a glükagon és az inzulintermelés vércukorszinthez igazodó szabályozásával bifunkcionális vércukor-stabilizáló tényezőként viselkedik 2-es típusú diabetesben is. A közlemény áttekinti a GIP élettanával kapcsolatos új adatokat, 2-es típusú diabetesben és elhízásban igazolható hatásait, a "twincretin" hatás, a GIP és a GLP1-receptor kettős stimulálásának előnyeit. Ismerteti az első, már terápiás ajánlásokban is megjelent duális receptoragonista, a tirzepatid farmakológiáját és az alkalmazásával kapcsolatos első klinikai vizsgálatokat. A molekula az eddigi adatok tükrében új távlatokat jelenthet a 2-es típusú diabetes és az elhízás kezelésében.  Kulcsszavak: glükózdependens insulinotrop polipeptid, glükagonszerű peptid-1, duális receptoragonizmus, tirzepatid, SURPASS és SURMOUNT vizsgálatok