Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=155858
MOB:2022/3
Szerzők:Tománé Mészáros Andrea; Egeresi Fruzsina; Vingender István
Tárgyszavak:GYERMEKKÍNZÁS; TÁRSADALMI KÖRNYEZET; EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK; KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2022. 163. évf. 39. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  A gyermekbántalmazás transzgenerációs hatásai : az egészségügyi szakdolgozók társadalmi felfogása és értékítélete / Tománé Mészáros Andrea, Egeresi Fruzsina, Vingender István
  Bibliogr.: p. 1551-1552. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2022.32586
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2022. 163. évf. 39. sz., p. 1544-1552. : ill.


Bevezetés: A gyermekbántalmazás hazánkban és világviszonylatban is aggasztó tendenciát mutat. A közlemény az Egészségügyi Világszervezet által is népegészségügyi problémának minősített gyermekbántalmazás, az ártalmas gyermekkori tapasztalatok hosszú távú káros következményeit mutatja be. Az alapellátásban dolgozók viszonyulása a bántalmazás megelőzéséhez alapvetően befolyásolja a prevenciós tevékenység minőségét. Célkitűzés: Felmérni az alapellátásban és a szakellátásban dolgozó gyermekorvosok, védőnők, szülésznők és gyermekápolók ismereteit és véleményét a gyermekbántalmazás témaköréről. A tanulmány kontextusba helyezi a gyermekbántalmazással kapcsolatos értékítéleteket és a társadalmi felfogást a transzgenerációs hatások érdekében. Módszer: 49 strukturált kérdést tartalmazó önkitöltős, online kérdőíves felmérést végeztünk, mely kitekintéssel volt a válaszadók szocioökonómiai státuszára, a bántalmazás kérdésköréhez való viszonyulásukra, a téma súlyosságának megítélésére, valamint a törvény által szabályozott jelzőrendszeri kötelezettségükre. Eredmények: Elemzéseink alapján a 195 fős mintán elvégzett kutatás eredményeként megállapítható, hogy az egészségügyi dolgozók a bántalmazást egyértelműen ártalmasnak találják, mégis gyakori jelenségnek érzékelik hazánkban. A válaszadók közel egyötöde szerint a társadalom elfogadó, és enyhén ítéli meg a jelenséget. A bántalmazás megítélésében iskolai végzettség szerint szignifikáns különbséget találtunk a magasan és az alacsonyabban iskolázottak között (p = 195), valamint szignifikáns különbséget találtunk a jelzőrendszeri működés tekintetében a munkahely településtípusa (p = 0,020) és a munkakör (p = 0,044) kategóriáiban. Következtetés: A kapott eredmények rávilágítottak arra, hogy az egészségügyi dolgozók preventív tevékenysége a transzgenerációs hatások megtörésében kulcsfontosságú. A szerzők szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy az ellátás minőségének javulása jelentősen függ a szakdolgozók tudásától. A folyamatos alap- és továbbképzések, valamint mélyreható ismeretek bővítése szükséges az alapellátásban dolgozók körében.  Kulcsszavak: gyermekbántalmazás, Adverse Childhood Experiences, jelzőrendszer, szakdolgozók, prevenció