Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=155279
MOB:2022/3
Szerzők:Takács Tibor; Mihalovits Gábor; Váradi Rita; Nagy András; Palásthy Zsolt
Tárgyszavak:AORTA; THROMBOSIS; ÉRSEBÉSZET; STENTEK; GRAFT-TÚLÉLÉS
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2022. 163. évf. 34. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  Kezdeti tapasztalataink az infrarenalis aorta atherothromboticus obliteratív megbetegedéseinek sztentgraftokkal történő kezelésében / Takács Tibor [et al.]
  Bibliogr.: p. 1361. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2022.32545
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2022. 163. évf. 34. sz., p. 1353-1361. : ill.


Bevezetés: A perifériás érbetegségek kezelésében napjainkban az endovascularis technikák az elsőként választandó módszerek. Az infrarenalis aorta atherothromboticus betegségeinek kezelésében a nyitott műtéteknek is van létjogosultságuk, különösen, amikor már kritikus szűkületet, illetve perifériás embolisatiót okoznak. Ezekben az esetekben a hagyományos sztentek használata nagyobb szövődménnyel járna, ugyanakkor újabb közlemények szerint sztentgraftok alkalmazásával kitűnő eredmények érhetők el. Célkitűzés: Retrospektíven elemeztük az infrarenalis aorta atherothromboticus érbetegsége miatt sztentgraftbeültetésen átesett betegeinket és kezdeti tapasztalatainkat. Módszer: Vizsgálatunkba a Szegedi Tudományegyetem Érsebészeti Osztályán sztentgraftbeültetésen átesett betegeket válogattuk be. A beavatkozásokat az infrarenalis aortában kialakult tünetképző atherothromboticus betegség miatt végeztük, melynek endovascularis rekonstrukcióra való alkalmasságát előzetes CT-angiográfiás vizsgálat alapján döntöttük el. Valamennyi esetben a beavatkozást követően 6 héttel kontroll-CT-angiográfia történt. Eredmények: Osztályunkon 2021. február 25. és 2021. szeptember 15. között az infrarenalis aorta atherothromboticus érbetegsége miatt 6 betegnél végeztünk sztentgrafttal rekonstrukciót, 2 esetben krónikus kritikus végtagi ischaemia, 4 esetben claudicatiós panaszok miatt. Korai posztintervenciós szövődmény nem fordult elő. A kontrollvizsgálaton minden beteg jelentős klinikai javulásról számolt be; a kontroll-CT-angiográfia minden esetben átjárható sztentgraftrendszert igazolt, jó pozícióban, szűkület nélkül. Késői posztintervenciós szövődményt 1 esetben észleltünk: a jobb arteria iliaca communisba helyezett sztentgraft elzáródott, mely 24 órás perifériás thrombolysist követően átjárhatóvá vált, további beavatkozásra nem volt szükség. Következtetés: Saját kezdeti tapasztalataink a nemzetközi irodalmi adatokkal egybecsengően megerősítik, hogy a sztentgraftok jó eredménnyel alkalmazhatók az infrarenalis aorta atherothromboticus szűkületeinek kezelésében. Az eszközök magas ára miatt azonban a perifériás obliteratív megbetegedések sztentgraftokkal történő kezelése hazánkban még nem rendelkezik megfelelő finanszírozással, jelenleg ezek a kezelések csak egyedi finanszírozással vehetők igénybe, ami korlátozza rutinszerű alkalmazásukat.  Kulcsszavak: az aorta atherothromboticus érbetegség, sztentgraftbeültetés