Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=154950
MOB:2022/3
Szerzők:Zsuffa János András; Koszovácz Vanda; Berente Dalida Borbála; Bálint Zsolt; Katz Sándor; Kamodi Anita; Csukly Gábor; Horváth András Attila
Tárgyszavak:SARS-COV-2; IDŐSKORÚ; KRÓNIKUS BETEGSÉG; EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT; ÉLETMÓD; KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2022. 163. évf. 31. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  A COVID-19-pandémia harmadik hullámának hatása a 60 év feletti magyar lakosság életmódjára, mentális és fizikai egészségére / Zsuffa János András [et al.]
  Bibliogr.: p. 1222-1223. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2022.32572
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2022. 163. évf. 31. sz., p. 1215-1223. : ill.


Bevezetés: A COVID-19-pandémia egyik leginkább veszélyeztetett csoportja a 60 év felettiek populációja, hiszen sokszor krónikus betegségekkel élőként, szociálisan és technikailag is izolálódva kell megküzdeniük a világjárvány kihívásaival. Célkitűzés: Kutatásunk fő célja a pandémia direkt és indirekt hatásának elemzése a 60 év feletti magyar lakosságra vonatkozóan. Módszer: Vizsgálatunkat 60 év fölötti magyar állampolgároknál végeztük. A felméréshez a "World-Wide FINGERS SARS-CoV-2 Survey" hiteles magyar fordítását használtuk. Az adatrögzítést 2021. február 1. és 2021. június 1. között végeztük. Résztvevőnként egy alkalommal történt kérdőíves adatfelvétel. Eredmények: Vizsgálatunkban 431 fő vett részt, körükben a COVID-19-fertőzés aránya alacsony volt (6%). A legmarkánsabb változások az életmód tekintetében, hogy a válaszadók 71%-ánál emelkedett a digitális szolgáltatások használata, 47%-ánál romlott a szubjektív alvásminőség, 46%-ánál fokozódott a magányosság érzete, és 80%-ánál csökkent a barátokkal és rokonokkal történő kapcsolattartás. A résztvevők 86%-ának legalább egy krónikus betegsége volt, és a pandémia alatt 23%-uknál elmaradt a betegséghez kapcsolódó orvosi vizit. A válaszadók 45%-ánál romlott a szubjektív életminőség megítélése, és 25% szubjektív memóriazavarok megjelenését jelentette. Megbeszélés: A vizsgáltak körében a pszichoszociális életben jelentős romlás figyelhető meg. A résztvevők elszigetelődtek szociálisan a pandémia alatt, és ez jelentősen kihatott életvezetésükre is. A fizikális és mentális egészség tapasztalható változásai feltehetően a későbbiekben megmutatkoznak majd az idősebb korosztályra jellemző népbetegségek fokozottabb megjelenésében és progressziójuk gyorsulásában. Következtetés: A COVID-19-világjárvány direkt és indirekt káros hatásainak mérsékléséhez kiemelt jelentőségű annak ismerete, hogy a pandémia, illetve az annak megfékezésére tett intézkedések hogyan befolyásolják az idősek viselkedését, életmódját, valamint a krónikus betegek ellátását, gondozását.  Kulcsszavak: COVID-19, idősek, krónikus betegségek, egészség, életmód