Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=160581
MOB:2022/4
Szerzők:Páldy Anna; Molnár Zsófia; Müller Rita; Málnási Tibor; Szigeti Tamás
Tárgyszavak:AEROSOLOK; LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK; KOCKÁZAT; EGÉSZSÉGHATÁS VIZSGÁLAT
Folyóirat:Egészségtudomány - 2022. 66. évf. 3-4. sz.
[https://egeszsegtudomany.higienikus.hu/]


  A kisméretű aeroszol részecskék egészségkárosító hatásának becslése hazai városainkban 2017-2019 között  / Páldy Anna [et al.]
  Bibliogr.: p. 20-21. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.29179/EgTud.2022.3-4.4-21
  In: Egészségtudomány. - ISSN 0013-2268. - 2022. 66. évf. 3-4. sz., p. 4-21. : ill.


Közismert tény, hogy hazánkban továbbra is gondot jelent a levegő kisméretű aeroszol szennyezettsége, elsősorban a fűtési időszakban. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ korábbi vizsgálataihoz hasonlóan becslést végeztünk ezen, egészségkockázatok szempontjából legjelentősebb légszennyező egészséghatására vonatkozóan Budapest és 18 város esetében. A városok napi légszennyezettségi adatai az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat validált adatbázisából származnak a 2017-2019 évekre. Egészségi végpontként a külső okok nélküli összes halálozást vizsgáltuk (BNO-10: A00-R99) a 30 év feletti városi populációkra. A légszennyezettség hosszú távú hatását a PM2.5 méretfrakció mérési vagy származtatott adatai alapján értékeltük a WHO AirQ+ programjával a WHO irányértékét (10 mikrogramm/m3 éves átlagkoncentráció) figyelembe véve. A rövid távú hatások értékelésénél a WHO korábbi (25 mikrogramm/m3) és a 2021-ben elfogadott (15 mikrogramm/m3) egészségi irányértékeket vettük figyelembe és az ezen értékeket meghaladó napi PM2.5 átlagkoncentrációk többlethalálozásra gyakorolt hatását számoltuk. Az elemzésben szereplő városok összlakossága meghaladta a 3 millió főt, amely hazánk lakosságának több mint 30%-a. A 30 év feletti lakosság százezer főre számított éves halálozása 1347 (Százhalombatta) és 2024 (Putnok) között változott. A PM10 tömegkoncentráció értékek a legtöbb esetben (különösen az észak-magyarországi régióban) csökkenő tendenciát mutattak a három év során. Csökkenő vagy stagnáló tendencia figyelhető meg az éves PM2.5 átlagkoncentrációk esetén is, a három év átlagában a PM2.5 tömegkoncentráció értékek 14,2 (Ajka) és 27,3 (Putnok) mikrogramm/m3 között változtak. A PM2.5 hosszú távon a 3 év átlagában az összhalálozásokhoz a legkisebb mértékben Ajkán (2,5%-ban), míg legnagyobb mértékben Putnokon (10%-ban) járult hozzá, ami ott 5 fő elvesztését jelentette. Budapesten a halálozások 5,5%-a írható a PM2.5 szennyezettség terhére, ami 1041 fő elvesztését jelentette. A napi PM2.5 átlagkoncentrációk 25 mikrogramm/m3-re csökkentésével Budapesten 2017-ben és 2018-ban egyaránt 52 halálesetet, 2017-ben Miskolcon 13, Szegeden 6, Debrecenben pedig 5 halálesetet lehetett volna megelőzni. Ha a WHO új irányértékét, a 15 mikrogramm/m3 koncentrációt nem haladták volna meg a napi átlagok, akkor Budapesten 2017-ben 105, 2018-ban 130, 2019-ben 81, Miskolcon 2017-ben 19, 2018-ban és 2019-ben egyaránt 15, míg Debrecenben és Szegeden 8 és 11 közötti halálesetet lehetett volna megelőzni.  Kulcsszavak: légszennyezettség, kisméretű aeroszol részecskék, egészségkockázat, járulékos halálozás, AirQ+