Bevezetés: Az újszülöttkori meningitis a központi idegrendszer gyulladása az első élethónapban. Incidenciája 0,2-0,4/1000 élve születés. Mortalitása 10-25%. A fertőzés általában haematogen szóródás következménye (sepsis). A klinikai tünetek újszülöttkorban nem specifikusak. Esetismertetés: A 38. gestatiós hétre 10/10 Apgar-státuszban született leány újszülött 2 naposan került felvételre a Perinatalis Intenzív Centrumba táplálási nehezítettség, nyögő légzés, elődomborodó kutacs miatt. Tünetei hátterében a laborvizsgálatok Streptococcus pneumoniae-okozta meningitist igazoltak. A szövődmények kimutatása és nyomon követése MR-vizsgálattal történt. Következtetés: Az újszülöttkori meningitis életet veszélyeztető kórkép, mielőbbi diagnosztizálása és kezelése nagyon fontos. A meningitis diagnózisát a lumbalpunctio során vett liquor vizsgálata biztosítja, azonban a szövődmények kimutatásában a képalkotó vizsgálatoknak, elsősorban az MR-diagnosztikának van jelentősége. Fontos az érintett gyermekek neurohabilitációja, korai fejlesztésbe vétele.  Kulcsszavak: újszülöttkori meningitis, cerebritis, cerebralis abscessus, sinus thrombosis