Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=156088
MOB:2022/4
Szerzők:Mavrogeni, Panayiota; Maihoub Stefani; Molnár András; Csomor Boglárka; Tamás László
Tárgyszavak:FÜLCSENGÉS; HALLÁSVIZSGÁLATOK; NYAKCSIGOLYÁK; RÖNTGENFELVÉTEL; DOPPLER-VIZSGÁLAT; MÁGNESES REZONANCIA KÉPALKOTÁS
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2022. 163. évf. 42. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  A teljes körű kivizsgálás eredményei fülzúgásban szenvedőkön / Mavrogeni Panayiota [et al.]
  Bibliogr.: p. 1689. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2022.32605
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2022. 163. évf. 42. sz., p. 1682-1689. : ill.


Bevezetés: A fülzúgás külső hanginger nélküli hangjelenség, amely általában csak a tinnitusban szenvedő által hallható. Hátterében állhat belsőfül-eltérés, de számos egyéb etiológiai háttér is ismert, ezért fontos a részletes kivizsgálás. Módszer: Kutatásunk során 100, fülzúgásban szenvedő beteg (38 férfi, 62 nő; átlagéletkor +- SD: 59 év +- 11,3) adatait és vizsgálati eredményeit elemeztük. A részletes kivizsgálás után az agykoponya-MM, a carotis-vertebralis Doppler-ultrahangvizsgálat, a nyakigerinc-röntgen, valamint a hallásmérés és a tinnitometria eredményeit értékeltük. Eredmények: A fülzúgás oldaliságának megoszlásánál dominált a bal oldali (34%), valamint a kétoldali (53%) fülzúgás. Az elvégzett vizsgálatok gyakoriságának sorrendje a következőképpen alakult: hallásmérés és tinnitometria (100%), nyakigerinc-röntgen (80%), agykoponya-MM (76%) és carotis-vertebralis Doppler-ultrahangvizsgálat (21%). A leggyakoribb eltérésnek a nyaki spondylosis/spondyloarthrosis (69 beteg), a vascularis encephalopathia (56 beteg), valamint a carotis atherosclerosis (20 beteg) adódott. A tisztahangküszöb-audiometria alapján meghatározott kategóriák a következők voltak: ép hallás (14%), kis (25%), közepes (44%), illetve nagy (17%) fokú sensorineuralis hallás-csökkenés. A tinnitometria alapján az átlagos frekvencia 4200 +- 2200 Hz volt, 40 +- 14,4 dB-es átlagos tinnitusintenzitás mellett. Következtetés: A fülzúgó beteg vizsgálatakor lényeges a részletes kivizsgálás, amely alapján multidiszciplináris megkö zelítéssel van lehetőség a terápiatervezésre. A carotis-vertebralis ultrahangvizsgálat szűrő jelleggel történő elvégzése fontos az egyéb szervrendszeri szövődmények kimutatása érdekében. A nyakigerinc-röntgenvizsgálat alapján a szomatoszenzoros tinnitusformák detektálhatók. A hallásméréssel kizárható a tinnitushoz társuló halláscsökkenés, illetve a tinnitus intenzitása és frekvenciája is meghatározható, melyek szintén lényegesek a terápiatervezés szempontjából.  Kulcsszavak: tinnitus, hallásmérés, nyakigerinc-röntgen, carotis-vertebralis Doppler-ultrahangvizsgálat, agykoponya-MRI