Célkitűzés: A neonatológiai intenzív osztályos kezelést igénylő koraszülötteknél és beteg újszülötteknél, a korai kötődését megzavaró interhospitális transzport esetén, fényképpel csökkenteni az édesanyák elszakítottság érzését, és a babák korai szeparációs stresszét. Háttér: Az édesanyának a baba elszállítása előtt átadott fénykép eredetileg a tejelválasztás mielőbbi beindulását szolgálta. A neonatológiai transzportban a családközpontú ellátási elvek meghonosodásával, az orvosi célú fényképezés új szerepet kapott. A megszületés utáni korai kötődést biztosító bőr-bőr kontaktus idejének az elszállítás miatti lerövidülése akár életre szóló pszichés elakadást okozhat. A szülő számára készített fénykép vizuális élménnyel segít pótolni az újszülött fizikai hiányát. Módszer: A Peter Cerny Alapítványi Mentőszolgálatnál a fényképezés a kezdetektől részletes munkautasítással szabályozott. Az állapotstabilizálást követően, az elszállítás előtt, a szülői tájékoztatáshoz kapcsolódik a fénykép elkészítése és kinyomtatása Polaroid kamerával, és a kép felragasztása egy információs kartonra. A dokumentáció részeként kezelt fényképezési gyakorlat megfelel a személyiségi és betegjogi szabályoknak. Eredmények: A módszer alkalmazására 1995-2020 között közel 20 ezerszer került sor. A fényképek fogadtatása, az után-követéses interjúk, valamint a különböző fórumokon kapott visszajelzések egyértelműen igazolják az innováció sikerességét. Következtetések: A szülők stresszének oldását és a korai kötődés kialakulását segítő, a bőr-bőr kontaktust részlegesen helyettesítő módszer, a szülői visszajelzések szerint bevált. Az életmentő beavatkozásokat nem késlelteti. Alkalmazása a transzportszolgálat éves működtetési kiadásaihoz képest minimális ráfordítást igényel. Adaptációja esetleg a geriátriai és az onkológiai betegcsoport oxyológiai ellátása során is javasolható. Kulcsszavak: Bőr-bőr kontaktus a megszületés után, Fényképezés, Gyermekközpontú ellátás, Korai kötődés, Interhospitalis koraszülött-szállítás