Célkitűzés: A szerzők retrosprektív tanulmányának célja a nem izominvazív (NMIBC) hólyagdaganatok sajátosságainak felmérése ellátási területükön belül. Eredményeikkel javítani szeretnék a húgyhólyagtumorok diagnosztikáját, valamint pácienseik morbiditását illetve mortalitását. Betegek és módszer: Magyarországon Heves megyében 2009 és 2013 között, 305 húgyhólyagtumoros beteget operáltak (transurethralis húgyhólyagtumor-reszekció - Tu-TUR). A vizsgálati anyagukban az 1973-as WHO-besorolás szerint az NMIBC-betegek aránya 64,05%. Átlagosan 2-szer nagyobb az NMIBC előfordulási aránya a férfiaknál, mint a nőknél. Eredmények: A nem izominvazívként igazolt tumorok cisztoszkópos fizikai megjelenésének jellemzőit elemezve az esetek 20%-ában 3 cm-nél nagyobb tumort találtak. A tumorok 30%-a multiplex megjelenést mutatott a felfedezéskor. A nem izominvazív tumorok közül a 180 vizsgált beteg 20%-ánál volt recidíva. Ezek megoszlása 58,33%-a pT1-G1, 30,55%-a pT1-G2, 8,33% pTa-G1, 2,79%-a pedig pTa-G2 volt. Minél magasabb volt a korcsoport, annál rosszabb lett a vizeletcitológiai lelet (p=0,036) és a grade (p=0,023). Gyenge összefüggést találtak a tumor mérete, helye, valamint a grade között (p=0,26). Nagyobb méret esetén magasabb grade-et állapítottak meg. Statisztikailag szintén magasabb T-értéket találtak nagyobb méret esetén (p=0,2), valamint nagyobb méret esetén hamarabb újult ki a tumor (p=0,26). Megbeszélés: A szerzők adataik elemzésével szeretnének képet adni a magyarországi, azon belül is a Heves megyei húgyhólyagtumoros betegpopuláció sajátosságairól, ezek alapján javítani a korai és pontos diagnosztikát.  Kulcsszavak: húgyhólyagtumor, nem izominvazív, morbiditás, mortalitás, vizeletcitológia, klinikopatológia