Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=150388
MOB:2020/2
Szerzők:Béres-Molnár Katalin Anna; Folyovich András; Szloboda Péter; Szendrey-Kiss Zsolt; Bereczki Dániel; Bakos Mária; Várallyay György; Szabó Huba; Nyáry István
Tárgyszavak:AORTAANEURYSMA; SUBARACHNOIDÁLIS VÉRZÉS; RUPTURA
Folyóirat:Ideggyógyászati Szemle - 2020. 73. évf. 5-6. sz.
[https://elitmed.hu/kiadvanyaink/ideggyogyaszati-szemle/archivum]


  Simultaneous subdural, subarachnoideal and intracerebral haemorrhage after rupture of a peripheral middle cerebral artery = Subduralis, subarachnoidealis és állományi vérzés egyideju kialakulása perifériás arteria cerebri media aneurysmaruptura után aneurysm / Katalin Anna Béres-Molnár  [et al.]
  Bibliogr.: p. 216. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.18071/isz.73.0213
  In: Ideggyógyászati Szemle. - ISSN 0019-1442, eISSN 2498-6208. - 2020. 73. évf. 5-6. sz., p. 213-216. : ill.


Az agyi állományvérzés leggyakoribb oka hypertonia, a subarachnoidealis vérzésé érmalformáció megrepedése, a subduralis haematomáé rendszerint koponyatrauma. E háromféle vérzés egy időben, közös okra visszavezethetően ritkán alakul ki. Az intracerebralis aneurysmák gyakorisága a Willis-körtől távolodva csökken, az a. cerebri media distalis szakaszán alig fordul elő, ezek az esetek szinte mindig úgynevezett mycoticus aneurysmák, melyek általában súlyos immundeficiens állapotokban, endocarditisben alakulnak ki. Az 59 éves nőbeteg anamnézisében hypertonia, diétával egyensúlyban tartott diabetes mellitus szerepelt. Trauma nem érte. Felvételére egy napja fennálló, mind kifejezettebb szótalálási nehézség, bal oldali fejtetői fájdalom miatt került sor. Felvételekor enyhe motoros aphasiát észleltünk. Érkezése után néhány perccel comatosussá vált, légzése felületes lett. CT-vizsgálattal bal oldalon, frontoparietalisan subduralis és subarachnoidealis vérzés, mellette állományvérzés ábrázolódott, jobb oldalon a ponsban is állományvérzés látszott. Haemostatisa rendben volt. A subduralis haematoma evacuatióját követően gépi lélegeztetésre volt szükség. Szepszis alakult ki, MRSA igazolódott. Széles spektrumú antibiotikum mellett többször szorult transzfúzióra. Echokardiográfia vegetációt nem igazolt. Neurológiai státusza, vigilitasa fokozatosan javult, per os táplálhatóvá vált. A megkezdett rehabilitációt GM status epilepticus szakította meg. Koponya-CT, CT-angiográfia bal oldalon, az a. cerebri media perifériás szakaszán aneurysmát igazolt. Fizikális státusza alapján két hónappal később vált alkalmassá műtétre, melynek során bal oldali hátsó frontális feltáráson keresztül a corticalis felszínen elhelyezkedő aneurysmát két clippel elláttuk. A műtéti lelet és az érfalból készült szövettani vizsgálat "valódi", nem mycoticus aneu­rysmát igazolt. Betegünk kórtörténetének különlegessége az egyidejűleg kialakult érmalformáció okozta subduralis, subarachnoidealis és agytörzsi, infratentorialis vérzés. Az igazolódott aneurysmaesetünk lokalizációjában rendkívül ritka. Még inkább különleges, hogy nem mycoticus aneurysma volt. A beteg maradványtünetekkel, de aktív életet él.  Kulcsszavak: intracranialis vérzés, distalis arteria cerebri media aneurysma, Duret-vérzés