A cerebralis paresis a leggyakrabban eloforduló gyermekkori motoros károsodás, mely hazánkban és Európában a gyermekek 1-2?-ét érinti. A kórkép hátterében számos ante-, intra- és posztpartum rizikótényező ismert, melyek közös jellemzője a fejlődő központi idegrendszer károsodása, és az izomtónus szabályozás következményes sérülése. A kórképet változatos végtagi elosztást mutató kóros izomtónus és/vagy szabályozás jellemzi. A leggyakoribb altípus a spasztikus paresis, de ismert hypotoniával, ataxiával és dyskinesissel járó forma is. A cerebralis paresis súlyosságát elsősorban a mindennapi életben megmutatkozó mozgáskorlátozottság mértéke jellemzi.  Kulcsszavak: cerebralis paresis, rizikótényező, etiológia, patomechanizmus