A perinatális segítő szakember és páciense közötti kommunikáció ott van a szülészeti mindennapokban, a résztvevők közötti kapcsolatban, mégis, az irodalom eddig elvétve vizsgálta a segítő részéről megélt érzelmeket, tapasztalatokat és azok praktikus visszahatását a kapcsolatra. Közleményem célja a perinatális szakemberek - szülészorvosok, szülésznők, neonatológus szakorvosok - érzelmi érintettségének, valamint a múltbéli tudatos és tudattalan tapasztalásaik kihatásának feltérképezése, kitekintéssel a hazai helyzetre. Az analitikus szakirodalomból kiindulva az elmúlt évek tudományos irodalmát vizsgáltam a szisztematikus irodalomelemzés eszközével. Az elmúlt évtizedben három nagyobb téma foglalkoztatja a kutatókat: a múltbéli gyakorlatokból levont következtetések; valamilyen perinatális tanácsadói helyzetből fakadó kérdésfelvetés; illetve minden olyan eszköz, amely a professzionalitást hivatott a jövőben fejleszteni. Alapvető fontosságú a saját tudatos és tudattalan múltbéli tapasztalatok tudatosítása, mind egyéni, mind rendszerszinten, a szakmaiságában optimális színvonalú medicina gyakorlásának érdekében.  Kulcsszavak: perinatális gondozás, érzelmi érintettség, szülészorvos, szülésznő, neonatológus