Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=144770
MOB:2020/2
Szerzők:Benkő Zsófia; Pálla Péter; Ács Nándor
Tárgyszavak:SZÜLETÉSI SÚLY; OSZTÁLYOZÁS; ULTRAHANG-DIAGNÓZIS; MAGZATI RETARDATIO
Folyóirat:Magyar Nőorvosok Lapja - 2020. 83. évf. 3. sz.
[https://mnt.olo.hu/rovat/magyar-noorvosok-lapja]


  Születésisúly-táblázat alkalmazása a méhen belüli retardáció szűrésére Nemzetközi és magyar percentilistáblázatok összehasonlítása / Benkő Zsófia, Pálla Péter, Ács Nándor
  Bibliogr.: p. 125. - Abstr. hun., eng.
  In: Magyar Nőorvosok Lapja. - ISSN 0025-021X. - 2020. 83. évf. 3. sz., p. 120-125. : ill.


Bevezetés: A szülészeti ultrahangvizsgálatok során használt súlypercentilis-táblázatok fontos szerepet játszanak a magzati retardáció felismerésében. A 10. percentilis alatti mért érték esetén további vizsgálatokat végzünk a magzati veszélyállapot kizárása céljából. Nemzetközi vizsgálatok igazolták, hogy a megszületettek súlyértékei alapján készített adatbázisok a populáció valós adatainál alacsonyabb értékeket határoznak meg. Ez a különbség koraszülöttek esetén szignifikáns, mivel körükben az egészséges magzatok jelentős része méhen belül helyezkedik el, így nem kerül beszámításra az adatbázis készítésekor. Célkitűzés: Vizsgálatunk során nemzetközi percentilistáblázatokat hasonlítottunk össze a Magyarországon használttal annak meghatározására, hogy a magyar adatbázis mennyire hatékony a magzati kóros növekedés diagnosztikájában. Módszer: Vizsgálatunkban az Egészségügyi Világszervezet és afetal Medicine Foundation táblázatait hasonlítottuk össze a Magyarországon, szakmai ajánlások alapjául szolgáló percentilistáblázattal. Eredmények: A 10. percentilis középértékei mindkét nemzetközi adatbázisban magasabbak, minta magyar súlytáblázatban. A 22-34. terhességi hét között több mint 10% a különbség. Leánymagzatok esetén az eltérés a 32. hét előtt a 20%-ot is meghaladja. Az 50. és 90. percentilisértékek vonatkozásában nincs számottevő különbség a vizsgált adatok között. Következtetések: A Magyarországon érvényben lévő születésisúly-táblázat lényegesen nagyobb számú beteganyagon alapul, mint a nemzetközi kutatások. Ugyanakkor a táblázat értékei szignifikánsan eltérnek a nemzetközi adatoktól, és ez a különbség jól korrelál a korábbi vizsgálatokban leírt születési súly és becsült súly közti különbségekkel. Ezért ez az adatbázis nem alkalmas a magzati retardáció diagnózisának ultrahangos súlybecslés alapján történő felállítására. Szükség van tehát egy, a magyar populációra specifikus, ultrahanggal becsült súly alapján létrehozott percentilis táblázatra, amellyel hatékonyabban előzhetnénk meg a magzati retardációból eredő perinatális szövődményeket.  Kulcsszavak: percentilistáblázat születésisúly-táblázat SGA, IUGR, magzati retardáció, kis súlyú újszülött, becsült súly, EFW