Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=154493
MOB:2022/1
Szerzők:Simonyi Gábor
Tárgyszavak:STRESSZ; SZIMPATIKUS IDEGRENDSZER; HYPERTONIA; GYÓGYSZERES TERÁPIA
Folyóirat:Hypertonia és Nephrologia - 2022. 26. évf. 2. sz.
[https://elitmed.hu/kiadvanyaink/hypertonia-es-nephrologia/archivum]


  A krónikus stressz szerepe az essentialis hypertonia kialakulásában : a rilmenidin helye a stressz által kiváltott hypertonia kezelésében / Simonyi Gábor
  Bibliogr.: p. 103. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.33668/hn.26.014
  In: Hypertonia és Nephrologia. - ISSN 1418-477X, eISSN 2498-6259. - 2022. 26. évf. 2. sz., p. 97-103. : ill.


A hypertonia a cardiovascularis betegségek egyik önálló rizikótényezője. Kialakulásában számos tényező játszik szerepet. Ezek közül a krónikus stressz a szimpatikus aktivitás fokozásán keresztül eredményezheti a magasvérnyomás-betegség kialakulását. A szimpatikus idegrendszeri aktivitás emelkedésének jeleit elsősorban a hypertonia kezdeti - perctérfogat-fokozódással járó - szakaszában észlelhetjük. A szimpatikus aktivitás fokozódása a hemodinamikai következményeken (perctérfogat-emelkedés, tachycardia, coronariavasoconstrictio, proarrhythmia) túl számos kedvezőtlen következménnyel járhat. A metabolikus (inzulinrezisztencia, dyslipidaemia), strukturális és trofikus hatásokon túl (endotheldiszfunkció, vascularis hypertrophia, myocardium-hypertrophia), thromboticus és humorális (prokoaguláció, thrombocytaaggregáció-fokozódás, nátriumretenció, renin-angiotenzin-aldoszteron tengely aktivációja) folyamatok indulhatnak el, amelyek több támadásponton károsíthatják a szervezet működését. A fokozott szimpatikus aktivitás kedvező befolyásolására számos antihypertensiv gyógyszercsoport áll rendelkezésünkre. Idetartoznak a perifériásan ható alfa- és béta-blokkolók, továbbá a centrálisan ható vegyületek. Ez utóbbiak első generációját (például clonidin, guanfacin, alfa-metildopa) - jelentős mellékhatásprofiljuk miatt - jelenleg ritkán, egyáltalán nem vagy csak szűk indikációs körben alkalmazzuk. A második generációs, centrálisan ható vegyületek közül a rilmenidin, az imidazolin-I1-receptorok stimulációjának útján fejti ki kedvező hatásait, amelyeket kihasználhatunk a szimpatikus idegrendszer fokozott aktivitásával járó enyhe vagy mérsékelt hypertoniában. Kulcsszavak: stressz, szimpatikus idegrendszer, hypertonia, terápia, rilmenidin Az Egis Gyógyszergyár Zrt. támogatásával.