A vakcinológia, az oltások tudománya részben tapasztalati, részben kísérletes megfigyelések alapján több mint 230 éve alakult ki, párhuzamosan az immunológiával. Az oltások kifejlesztésének táblázatos bemutatása után a hepatitis A és B, valamint rotavírus elleni oltások több évtizedes fejlesztési folyamatát mutatjuk be. A sikerek és haladás ellenére az oltáskutatás adós maradt néhány népegészségügyi jelentőségű fertőzés elleni (Helicobacter pylori, hepatitis C), vagy más, életveszélyes fertőzések (Acinetobacterium baumanni, Clostridioides difficile, MRSA) elleni oltóanyag kifejlesztésével. A haladás és több milliárd élet megmentése ellenére, az oltások kifejlesztéséért csak egyszer adtak Nobel-díjat. Mai felfogásunk szerint az oltásellenesség biopszihoszociális jelenség, amely mélyen gyökerezik a vallásban, a babonákban, az alacsony iskolázottságban, de a szakmai féltékenységben is. Jelentős szerepe van a médiának és hírneves személyek - zenészek, sportolók, művészek, politikusok, véleményformálók - által kifejtett hangulatkeltésnek: ennek káros társadalmi hatása van. A jelenlegi oltóanyagok távolról sem tökéletesek. A közeljövőben a mesterséges intelligencia alkalmazása jelentősen felgyorsíthatja az oltóanyagok kutatását és fejlesztését.  Kulcsszavak: hepatitis, mRNS, oltásellenesség, pszeudouridin, rotavírus, SARS-CoV-2