A súlyos, heveny légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus-2 (SARS-CoV-2) okozta betegség (COVID19) 2020 elején nagyon gyors, járványszerű terjedést mutatott, emiatt az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) 2020. március 11-én az egész világra terjedőnek, azaz pandémiának nyilvánította. Az elmúlt időszakban nagyon sok tapasztalat és ismeret gyűlt össze a fertőzésben megbetegedettekről, ezen ismereteket kitűnő magyar összefoglalók részletesen taglalták az elmúlt hónapokban. A kezdeti adatok arra utaltak, hogy a hipertónia, az obezitás és a diabétesz egyaránt fokozott fertőzéshajlammal és halálozási rátával jár COVID19-fertőzés esetén. Mára világossá vált, hogy a hipertónia nem növeli a fertőzöttek mortalitás-kockázatát. Ugyanakkor miután a hipertónia a felnőtt populációban leggyakrabban előforduló kardiovaszkuláris rizikótényező, ami egyben azt is jelenti, hogy a fertőzöttek nagy hányada egyben hipertóniás is, indokoltnak tűnik röviden foglalkozni a hipertónia ellátás néhány, a COVID-pandémia idején megfontolandó szempontjával. E rövid összefoglaló írás elsősorban a háziorvosi gyakorlat szempontjából kiemelt fontosságú két területre, a vérnyomáscsökkentő gyógyszeres kezelésre és a betegellátás sajátosságaira fókuszál.