Az urotélsejtes daganatok a leggyakoribb rosszindulatú húgyúti elváltozások, amelyek az esetek nagy részében a húgyhólyagot érintik, azonban 5%-ban a felső húgyutakban (húgyvezeték, vesemedence) jelentkeznek. Magyarországon évente mintegy 2000 új megbetegedés fordul elő, és e daganat miatt csaknem 1000 haláleset történik. A közlemény célja a nem izominvazív és izominvazív uroteliális daganatos betegeknél elvégzett radikális sebészi beavatkozás eredményeinek, valamint a nemzetközi ajánlások összefoglalása. Az AUA- és EAU-irányelvek alapján ismertetjük a legújabb, illetve a standard kezelési lehetőségeket. A transzuretrális reszekció (TUR) továbbra is aranystandard a nem izominvazív hólyagdaganat kezdeti diagnosztizálásában és kezelésében. A radikális cisztektómia (RC) indikációja az izominvazív daganatokon kívül (T2-T4a, N0-Nx, M0) a T1G3-as BCG-rezisztens forma (evidenciaszint: 3, ajánlási szint: B). A kockázati csoportokba sorolás kiemelkedő fontosságú a húgyhólyag urotélsejtes daganatában szenvedő betegek jövőbeli kezelése és nyomon követése szempontjából. Annak ellenére, hogy a sebészeti ellátásban bekövetkezett változások arányaiban elmaradnak az uroonkológiai kezelésekben bekövetkezett újításoktól, a sebészeti technika, a húgyúti rekonstrukció és a multimodális terápia fejlesztései továbbra is javíthatják a húgyhólyag urotélsejtes daganatában szenvedő betegek prognózisát és életminőségét.  Kulcsszavak: húgyhólyagdaganat, urotélsejtes daganat, transzuretális tumorszekréció, cisztektómia, recidíva, NBI