Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=155078
MOB:2021/4
Szerzők:Horváth Zsuzsanna; Ponyi Andrea; Andrási Noémi; Szekanecz Zoltán; Constantin Tamás
Tárgyszavak:SARS-COV-2; GYERMEK; IMMUNRENDSZER; TÖBBSZERVI ELÉGTELENSÉG
Folyóirat:Gyermekorvos Továbbképzés - 2021. 20. évf. 5. sz.
[https://gyermekorvostovabbkepzes.hu/]


  A COVID-19 immunológiai szövődményei gyermekkorban / Horváth Zsuzsanna [et al.]
  Bibliogr.: p. 296. - Abstr. hun.
  In: Gyermekorvos Továbbképzés. - ISSN 1589-0309. - 2021. 20. évf. 5. sz., p. 290-296. : ill.


Noha eleinte bíztunk benne, hogy a SARS-CoV-2 fertőzés a gyermekeket megkíméli, idővel igazolódott, hogy az enyhe lefolyású akut fertőzést követően súlyos, akár életet veszélyeztető állapot alakulhat ki náluk is. Az akut COVID-19-betegség enyhébb gyermekkori kórlefolyására az életkorból adódó egyéb okok mellett immunológiai tényezők is magyarázatot adhatnak. Az akut COVID-19-betegség legsúlyosabb szövődménye a hiperinflammáció, amelynek során az immunrendszer sejtjei kontrollálatlan mértékben aktiválódnak, nagy mennyiségű proinflammatórikus citokint termelve, amely szisztémás gyulladást eredményez. Hasonló mechanizmus zajlik a SARS-CoV-2 fertőzést hetekkel követő ritka, de súlyos szövődményként jelentkező gyermekkori sokszervi gyulladás (Pediatric Inflammatory Multisystem Syndrome; PIMS) hátterében. Egyre több adat áll rendelkezésünkre, miszerint a PIMS nagy valószínűséggel posztinfektív, immunológiai és/vagy autoimmun betegség lehet. Bár tünetei a Kawasaki-betegségre hasonlítanak, a PIMS életet veszélyeztető sokkos állapottal, kardiális, gasztrointesztinális és neurológiai érintettséggel jár együtt, amelyet eltérő immunológiai folyamatok okoznak, és amelyek lényege a nagymértékű immunaktiváció és a következményes citokinvihar. Az immunrendszer minden eleme, a természetes és az adaptív immunitás is szerepet játszik a szöveti gyulladás fenntartásában. A tanulmányok jellegzetes proinflammatorikus citokinprofilt igazoltak PIMS-ben, amely alapján elkülöníthető a Kawasaki-betegségtől, illetve a COVID-19-asszociált hyperinflammációtól. A perifériás vérben meghatározott immunsejtváltozások és T-sejt szabályozási zavar mutatható ki, amely a perifériára történő fokozott immunsejtkiáramlást jelzi és végül a többszervi gyulladás állapotához vezet. Kiemelendő továbbá specifikus autoantitestek jelenléte, amelyek a lymphocyta-aktiváció fehérjéit, valamint a PIMS patológiájában központi szerepet játszó szerveket célozzák, így idéznek elő szöveti károsodást. A citokinekről és egyéb immunológiai folyamatokról szerzett ismereteink hozzájárulhatnak a terápiás lehetőségeink bővítéséhez.