Bevezetés: A gyermekkori májtranszplantációk hosszú távú kimenetelének javítása érdekében az immunológiai mechanizmusok kerültek a kutatások középpontjába. A donorspecifikus antitesteknek (DSA-k) fontos szerepük van a graft túlélésében a szervtranszplantációk után, a májtranszplantáció esetén azonban ez még vitatott. Célkitűzés: Tanulmányunk célja májtranszplantált gyermekeknél a DSA-k meghatározása, valamint a DSA-k jelenléte és a graft állapota közötti összefüggés vizsgálata volt. Módszer: A Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján gondozott 54 májtranszplantált gyermek vérmintájából történt a humán leukocytaantigén (HLA) elleni antitestek meghatározása. Vizsgáltuk, hogy a laboratóriumi vérvizsgálat eredményei - szérumbilirubin (összes, direkt), alkalikus foszfatáz (ALP), transzaminázok, gammaglutamil-transzferáz (GGT), immunglobulin-G (IgG) -, az aszpartát-aminotranszferáz/thrombocyta hányadosindex (APRI) és a 4 tényezőn alapuló fibrosisindex (FIB4) tekintetében van-e eltérés a DSA-pozitív, illetve a HLA-immunizált betegek esetén a nem immunizált csoporthoz képest. Eredmények: A vizsgált paraméterekben nem találtunk szignifikáns különbségeket a DSA-pozitív, a HLA-immunizált és a nem immunizált betegek csoportjai között. Következtetés: Bár a jelen vizsgálatban nem volt szignifikáns különbség a vizsgált paraméterek esetén, de ez a kis esetszámból is adódhat. A DSA-knak a graftfibrosis kialakulásában való szerepe tisztázására több páciens vizsgálata szükséges, ezért megkezdtük az összes páciensnél a DSA- és HLA- (donor, recipiens) meghatározást, valamint ennek a klinikai gyakorlatunkba való beépítését.  Kulcsszavak: HLA-antitestek, DSA, gyermekkori májtranszplantáció, graftfibrosis, APRI