Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=150841
MOB:2021/4
Szerzők:Karászi Éva; Onzó Beáta; Sütő Adrienn; Kutas Katalin; Szalóczi Beáta; Laczkovszki Melinda; Demeter Gabriella; Kovács Fruzsina; Tordas Dániel; Dalloul, Hicham; Világos Eszter; Erlaky Hajna
Tárgyszavak:KORONAVÍRUS; SARS-COV-2; PANDEMIA; GYERMEK; EPIDEMIOLÓGIA
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2021. 162. évf. 44. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  Az alapellátásban kezelt COVID-19-fertőzött gyermekek tünettani és epidemiológiai jellemzői / Karászi Éva [et al.]
  Bibliogr.: p. 1760. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2021.32360
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2021. 162. évf. 44. sz., p. 1751-1760. : ill.


Bevezetés: A COVID-19-pandémia kapcsán számos tanulmány vizsgálta a tünetek gyakoriságát és a járványterjedés jellemzőit gyermekkorban, kevés azonban az alapellátás adatait összefoglaló publikáció. Közleményünkben 12 házi gyermekorvosi praxis 545 SARS-CoV-2-fertőzött betegének adatait elemeztük a 2. (n = 293) és a 3. (n = 252) járványhullámban. Célkitűzés: A gyermekkori fertőzések tünettanának és epidemiológiai jellemzőinek összehasonlítása korcsoportok és járványhullámok között. Módszer: Valamennyi alapellátó praxis egységes retrospektív adatgyűjtést végzett ugyanazon paraméterek regisztrálásával. Eredmények: A 10 év alatti betegekben a láz, a nátha és a köhögés dominált (30-50%), míg a 10 év felettiekben magas arányban regisztráltunk általános tüneteket is (30-40% fejfájás, gyengeség, szaglászavar). A 2. hullámban a 11-18 évesek (68%), a 3. hullámban a 0-10 évesek (53%) voltak többségben. A 3. hullámban szignifikánsan emelkedett a légúti tünetek előfordulása, az általános tünetek gyakorisága jelentősen csökkent, és szignifikánsan nőtt a családon belüli expozíció aránya (36% vs. 58%) a 2. hullámmal összehasonlítva. A gyermekről családtagra történő továbbterjedés 24% és 16% volt a két járványhullámban, és mértékét az életkor befolyásolta. Megbeszélés: A klinikai kép az életkorral és a feltételezett vírusvariánssal mutatott összefüggést: 10 év alatt a légúti tünetek domináltak, 10 év felett szignifikánsan több általános tünetet regisztráltunk a 0-10 évesekhez képest. A 3. járványhullámban az alfa-variáns terjedésével gyakoribbá váltak a légúti tünetek, az iskolabezárások következtében megváltozott az életkori megoszlás, és megemelkedett a családi expozíció okozta fertőzések aránya. A fertőzés továbbadása háztartáson belül mindkét hullámban alacsony maradt. Következtetés: A COVID-19 klinikai megjelenését és terjedési jellemzőit jelentősen befolyásolta az érintett gyermekpopuláció életkori összetétele, a cirkuláló vírusvariáns és az aktuális korlátozó intézkedések.  Kulcsszavak: COVID-19, gyermek, tünetek, transzmisszió