Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=158145
MOB:2021/3
Szerzők:Márk László; Harangi Mariann; Paragh György; Nagy Gergely György; Kőszegi Zsolt; Bednárszky Ildikó; Járai Zoltán; Csanádi Zoltán
Tárgyszavak:AKUT CORONARIA SZINDRÓMA; PREVENCIÓ; KOLESZTERINSZINT-CSÖKKENTŐ SZEREK; STATINOK
Folyóirat:Kardio-Vaszkuláris Iránytű - 2021. 3. évf. 3. sz.
[https://kardiologiaonline.hu/kardio-vaszkularis-iranytu ]


  Javaslat az európai és hazai ajánlásokat követő lipid csök kentő terápia hatéko nyabb megvalósítására a magyarországi gyakorlatban akut koronáriaesemény utáni betegekben / Márk László [et al.]
  Bibliogr.: p. 34. - Abstr. hun.
  In: Kardio-Vaszkuláris Iránytű. - ISSN 2676-8046. - 2021. 3. évf. 3. sz., p. 27-34. : ill.


Újabb klinikai vizsgálatok és metaanalízisek egyértelművé tették, hogy a lipidcsökkentés, ezen belül az LDL-koleszterin-szint befolyásolása, a sikeres primer és szekunder kardiovaszkuláris prevenciós stratégia kulcsa. Mindegy, hogy melyik gyógyszerrel, csak minél korábban elkezdve, minél hosszabb ideig és minél alacsonyabban tudjuk tartani az LDL-koleszterin-értéket, annál nagyobb a várható klinikai haszon. Az is egyértelművé vált, hogy minél nagyobb a kockázat, annál jelentősebb az elkövetkező években elérhető nyereség. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy az akut koronáriaszindrómán átesett betegeink kellő hatékonyságú lipidcsökkentő kezelésének biztosításában még fontos és sürgető feladataink vannak. A Magyar Kardiológusok Társasága és a Magyar Atherosclerosis Társaság elnökei és főtitkárai, valamint az ateroszklerotikus érbetegségek által különösen súlyosan érintett négy észak- és kelet-magyarországi megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés) kardiológiai osztályainak vezetői, továbbá egy családorvosként is dolgozó kardiológus szakorvos közös javaslatot fogalmaztak meg a hatékonyabb lipidcsökkentő kezelés gyakorlati megvalósítására akut koszorúér-esemény után. Ezek legfontosabb elemei: 1.) a betegre szabott teendők pontos megfogalmazása a zárójelentésben; 2.) a családorvosok fokozott bevonása; 3.) a kontrollvizsgálatok idejének megválasztása és tudatosítása; 4.) a laboratóriumi kontroll pontos előírása; 5.) a betegek részletesebb felvilágosítása, oktatása. A hosszú távú kardiovaszkuláris morbiditás és mortalitás adatainak javítása érdekében fontos lépés lenne, ha az akut koronáriaszindrómán átesett betegeket kezelő kollégák, köztük a beteget az akut esemény után elbocsájtó kardiológus, a gondozást végző szakorvos és a beteg családorvosa az alábbiakban megfogalmazott gyakorlati szempontok szerint járnának el, azokat rutinszerűen alkalmaznák. Ebbe a tevékenységbe egyre inkább bele kellene vonni erre kiképzett szakdolgozókat, és figyelembe vehető, hogy ez az orvoslásnak olyan területe, amelyben lehet és érdemes kihasználni a telemedicina lehetőségeit is.  Kulcsszavak: akut koronáriaszindróma, kardiovaszkuláris prevenció, lipidcsökkentő kezelés, statinok, ezetimib