A szerző röviden áttekinti az antitrombotikus kezelés történetét az aszpirintől a közvetlen hatású orális antikoagulánsokig (DOAC). Az alvadásgátlóval és/vagy vérlemezkegátlóval megelőzés céljából kezelt betegek száma folyamatosan nő, aminek oka részben az öregedő társadalom, részben pedig új indikációk megjelenése, mint például a koronavírus (COVID-19) okozta járvány. Az antitrombotikus kezelést igénylők nem elhanyagolható része egyidejűleg fokozottan vérzékeny is. Új kihívás a veleszületett vérzékenyek antikoaguláns kezelése, amelyre egyre gyakrabban lehet szükség, tekintve, hogy pl. a hemofíliások megérik azt az életkort, amikor már számolni kell a kardiovaszkuláris megbetegedések (pitvari fibrilláció [AF], stroke, myocardialis infarctus [MI], perifériás artériás érbetegség [PAD]) felléptével, amellett a korábbi bevérzések miatt nemritkán nagyízületi (pl. csípő-) műtétek is szükségessé válhatnak. Általános megközelítés ezen esetekben, hogy az akut időszakra, műtét körüli időre normalizálni kell a beteg faktorszintjét, majd úgy kezelni (antikoagulánssal), mint a nem hemofíliásokat. Az eljárás azonban jelentősen megnöveli az ellátási költségeket, újabb, előre nem látott megterhelést jelentve az egészségügyi ellátórendszernek. Új felismerés - egyben kihívás - az is, hogy a direkt orális antikoagulánsok (DOAC) sem egységes csoport, nem teljesen mentesek a gyógyszerkölcsönhatásoktól, és a dózisokban is különbségek vannak, nemcsak gyógyszerenként, de ugyanazon készítménynél is, indikációtól függően, és bár ritkábban, de szükséges a kontrolljuk, különösen egyidejűleg több gyógyszert szedő idősekben, ahol a vese- és májműködés romlására kell számítani. Nem megoldott a Xa-gátlók esetében a hatásos antidotum kérdése, mivel egyelőre csak a IIa-gátló dabigatrant közömbösítő idarucizumab érhető el, és az is csak központokban, és nem olcsón. A biztonság mai két alappillére ezért DOAC-kezelés esetén: ismerni a beteg veseműködését és a gyógyszer utolsó bevételének időpontját. Minél mélyebben ismerjük meg a kórképeket (és a betegeket), annál inkább látjuk, hogy az antikoaguláns, a thrombocytagátló-kezelés esetén (is) "személyre szabott" döntéseket kell hozni, és azokat időről időre felülbírálni - 2020 tapasztalatainak ez a legfontosabb üzenete.  Kulcsszavak: antikoaguláns, thrombocytagátló-kezelés, vérzékenységi hajlam, COVID-19