Munkánk során arra kerestünk választ, hogy az arteriográffal mért PWVao-nak van-e prognosztikus értéke kemény végpontokra nézve. Anyag és módszer: összesen 4146, 35-75 év életkorú páciens PWVao-vizsgálatát végeztük el. A megbetegedésekkel (hospitalizációval) kapcsolatos információkat BNO-kódokat), a gyógykezeléssel és a halálozással kapcsolatos adatokat az OEP biztosította. Az adatfeldolgozás függetlensége és a betegadatok anonimitása érdekében az OEP analizálta az összes adatot, magunk csak a mért artériás stiffnessparamétereket biztosítottuk. A PWVao-t invazívan validált arteriográffal, oszcillometriás módszerrel mértük. Eredmények: az átlagos utánkövetési idő 5,5 év volt. Az életkor 53,2 +- 9,2 év, a vérnyomás 136,5 +- 20,1/82,1 +- 11,3 Hgmm, a pulzusszám 69,6 +- 9,9/min, az összkoleszterin 5,5 +- 1,7 mmol/l (átlag +- SD) volt. A betegek 43,6%-a állt antihipertenzív, 8,5%-uk antidiabéteszes kezelés alatt. A páciensek 15,5%-a számolt be dohányzásról. A kombinált végponti események száma: összhalálozás 100, nonfatális miokardiális infarktus 56, a nonfatális stroke 85. A PWVao prognosztikus értéke egyváltozós Cox-analízissel szignifikáns volt. 1 m/s PWVao-emelkedés 49%-kal növelte meg az események hazardját. Többváltozós Cox-elemzéssel a PWVao a végpontokra nézve szignifikáns, önálló prediktornak bizonyult Következtetések: az arteriográf módszerrel mért PWVao a tradicionális rizikófaktoroktól független prediktora a kardiovaszkuláris morbiditásnak és az összhalálozásnak.  Kulcsszavak: arteriográf, pulzushullám-terjedési sebesség, kardiovaszkuláris morbiditás, összhalálozás