Az évezredes evolúcióban visszatekintve láthatjuk, hogy alapvetően antigének megjelenéséről, és az ellenük adott reakciókról van szó. A Myxovirus influenzae egy RNS-vírus, mely burkában két glikoprotein, egy pálcika alakú haemagglutinin (H) és a gomba alakú neuraminidáz (N) három típust (A, B, C) alakít, és kétségtelen, hogy évmilliók óta velünk van. A vírusban pontmutációk hatására antigénváltozások jöhetnek létre (antigenic drift), ugyanakkor génrészletek is kicserélődhetnek (reassortment), mely már nagyobb antigénváltozást (antigenic shift) jelent, és pandémiákat okozhat. A COVID-19 pandémiát okozó SARS-CoV-2 hasonló nukleotid struktúrát és mutációkat mutat. Abaktériumok (staphylo-, strepto-) proteázokattermelnek, melyekletudjákhasítaniahaemagglutinint, és ezáltal utat nyitnak az antigének behatolásának.