Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=153007
MOB:2021/2
Szerzők:Horváthné Berta Boglárka; Komlósi Kálmánné
Tárgyszavak:SECTIO CAESAREA; ÉLETMÓD; ÉLETMINŐSÉG
Folyóirat:Egészség-akadémia - 2021. 12. évf. 1-2. sz.
[https://etk.pte.hu/oktatas_aloldalak/egeszseg-akademia-folyoirat]


  Az életmód és életminőség változása spontán szülés, illetve császármetszés után / Horváthné Berta Boglárka, Komlósi Kálmánné
  Bibliogr.: p. 17. - Abstr. hun., eng.
  In: Egészség-akadémia. - ISSN 2061-2850, eISSN 2063-8140. - 2021. 12. évf. 1-2. sz., p. 5-17. : ill.


Bevezetés és célkitűzés: A császármetszés lelkileg és fizikailag is megterhelő az édesanya számára. Ebből adódóan a kutatás célja volt a császármetszéssel, és spontán szült édesanyák életminőségének és életmódjának összehasonlítása, valamint az apai támogatással kapcsolatos összefüggések vizsgálata. Módszer: Az online, leíró jellegű, kvantitatív és keresztmetszeti vizsgálat 2020. szeptember 1. és december 31. között zajlott. A mintavétel reprezentatív, nem véletlenszerű módon történt, szakértői, célirányos kiválasztással (N=233, n (spontán) =124 fő, n (sectio) =109 fő). Kontrollcsoport a hüvelyi úton szült nők voltak. Beválasztási kritérium: Magyarországon élő 18 és 40 év közötti édesanyák, akik császármetszéssel, vagy spontán szültek 2020. július 1. és október 31. között. Kizárásra került mindkét szülési mód esetén az iker-, otthon-, és koraszülés, valamint a hiányos kitöltés. Az adatgyűjtés saját készítésű, átvett elemeket is tartalmazó (SF-36) kérdőívvel történt. Excel 2016 és SPSS 27.0 szoftverekkel, valamint leíró statisztikával és összefüggést feltáró matematikai statisztikai módszerrel (x2-próba, t-próba) történt az adatfeldolgozás. Főbb kérdéskörök: szociodemográfiai adatokra, várandósságra/szülésre, életminőségre és életmódra, valamint társas támogatásra irányuló kérdések. Eredmények: A szülési mód és a kórházban töltött napok alatt pszichológussal történő konzultációs igény - a császármetszéssel szült édesanyák javára - (p< 0,01), valamint a multiparitás és szülési mód közötti különbség (p=0,01) egyaránt szignifikáns eredményt mutatott. Az SF-36 kérdőív alapján elért összpontszámok között szignifikáns eltérés nem volt a két szülési mód tekintetében (p=0,21), azonban a fájdalom dimenziót vizsgálva szignifikáns a különbség (p<0,01). Megbeszélés: A szülési mód meghatározza a szakemberrel folytatott kommunikáció igényét, valamint a császármetszéssel szült édesanyák által jelezett fájdalom mértéke - a szülés után eltelt időtől függetlenül - erősebb.  Kulcsszavak: császármetszés, életmód, életminőség