Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=149547
MOB:2021/2
Szerzők:Vesztergom Dóra; Sipos Miklós; Illés Anett; Árvai Kristóf; Kósa János Pál; Ács Nándor
Tárgyszavak:ENDOMETRIUM; MICROBIOLOGIA; ENDOMETRITIS; MEDDŐSÉG
Folyóirat:Magyar Nőorvosok Lapja - 2021. 84. évf. 3. sz.
[https://mnt.olo.hu/rovat/magyar-noorvosok-lapja]


  A mikrobiom és az infertilitás kérdései / Vesztergom Dóra [et al.]
  Bibliogr.: p. 135. - Abstr. hun., eng.
  In: Magyar Nőorvosok Lapja. - ISSN 0025-021X. - 2021. 84. évf. 3. sz., p. 128-135. : ill.


Egyre több kutatás célozza a női reproduktív szervek mikrobiom-összetételének vizsgálatát és szerepét a reprodukcióban és a várandósság alatt. Ezen összefoglaló dolgozat célja az alapvető fogalmak tisztázása, a mikrobiom és az infertilitás kérdéskörével kapcsolatos aktuális irodalom ismertetése, és az esetleges terápiás lehetőségek megvitatása a klinikai gyakorlatban. A mikrobák teljes feltérképezése a modern molekuláris genetikai módszerekkel vált csak lehetővé, amely során az új generációs szekvenálást kombinálták a hagyományos PCR-technikákkal. A mikrobiális közösség hatással van a teljes női és férfi reproduktív rendszerre és a reprodukció minden aspektusára a gametogenezistől a fertilizáción át az embrió migrációjáig, és az implantáció sikerességét is befolyásolja. Számos vizsgálat bizonyítja, hogy egyes nőgyógyászati kórképek és a megváltozott (diszbiotikus) endometriális mikrobióta között szoros összefüggés van. Meddőségben, ismétlődő implantációs zavarban, habituális vetélésben, koraszülésben, adenomyosisban, krónikus endometritisben gyakrabban fordul elő diszbiotikus mikrobiom, de diszfunkcionális endometriális vérzés, endometriális polip, endometriumkarcinóma és -hiperplázia esetén is eltér az endometrium mikrobiotája az egészségestől. A krónikus endometritis (CE) kialakulásának hátterében feltételezhető a diszbiotikus flóra és egyes patogén kórokozók által indukált aberráns gyulladásos immunológiai válasz. Infertilitásban betöltött szerepét korábban alulbecsülték, azonban ma már nemcsak az ismeretlen eredetű meddőség, hanem az ismétlődő beágyazódási zavar (RIF) és a habituális vetélés (RPL) egyik lehetséges kórokaként tartják számon, előfordulási gyakorisága pedig meghaladhatja az 50%-ot is. A CE klinikai kezelésében a széles spektrumú antibiotikumterápia az elfogadott elsődleges standardkezelés, de az NGS-technikának köszönhetően a kezelést a klinikailag releváns kórokozókhoz és azok általános antibiotikumérzékenységéhez lehet igazítani. Továbbá, több tanulmányban is hatékonynak bizonyult az antibiotikumterápia az RIF-ben szenvedő nők kezelésére CE előfordulása esetén. Ehhez kapcsolódóan a pre- és probiotikumok, a mikrobiom-transzplantáció vagy az intrauterin antibiotikuminfúzió alkalmazása is ígéretes megközelítést jelenthetnek. Valószínűnek tűnik, hogy a CE és a méhűri diszbiózis kezelése a jövőben a meddőségi kezelések szerves részét fogja képezni. Azonban addig is szükségesek további olyan randomizált klinikai vizsgálatok, amelyek mind az antibiotikumkezelés kedvező hatásait, mind a CE-ben szenvedő meddő nők reproduktív eredményeinek javítását szolgáló egyéb terápiák lehetőségeit tudományos alapossággal vizsgálják.  Kulcsszavak: endometriális mikrobiom/mikrobióta, krónikus endometritis, meddőség, diszbiózis