A fejlett országok idősödő társadalmában a krónikusan fennálló fájdalom az egyik leggyakoribb állapot, amelynek hatékony és biztonságos kezelése fontos megoldandó kérdés az egészségügyi szakemberek számára és hatalmas terhet ró az egészségügyi ellátásra; számos nemzetközi felmérés világít rá arra, hogy a >=65 éves betegek körében a krónikus fájdalom prevalenciája 15-70%-ot is elérheti (ez az arányszám az idősotthonokban még magasabb lehet). Az idült gyulladásos mozgásszervi betegségek (pl. osteoarthritis, rheumatoid arthritis, Bechterew-kór) okozta fájdalom a jelentősen befolyásolja - a betegek életminőségét és a mindennapi funkciókat (beleértve a mozgáskorlátozóttságból eredő fogyatékosságot és az aktivitás elkerülését, az elesésektől való félelmet, depressziót, szorongást, alvászavart, elszigeteltséget), hatásaik így túlmutatnak a betegek egyéni panaszain, a családi- és társadalmi funkciók szempontjából is nagy jelentőséggel bírnak.