Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=147087
MOB:2021/2
Szerzők:Nádudvari Nóra; Németh Dominik; Pónyai Györgyi; Sárdy Miklós; Temesvári Erzsébet
Tárgyszavak:NIKKEL; ALLERGIA; DERMATITIS, CONTACT; EURÓPA
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2021. 162. évf. 16. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  A nikkelérzékenység jelentősége az Európai Unió direktíváinak tükrében / Nádudvari Nóra [et al.]
  Bibliogr.: p. 636-637. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2021.32084
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2021. 162. évf. 16. sz., p. 629-637. : ill.


Bevezetés: A nikkel széleskörűen elterjedt fém és kontaktallergén. Megtalálható mindennapi használati tárgyainkban, feldolgozza az ipari termelés, és az egészségügyben is rendre bővül alkalmazási köre. Egyidejűleg a társadalom növekvő hányadánál fordul elő nikkel-kontaktszenzibilizáció. Célkitűzés: Az epicutan tesztelt betegcsoport adatainak feldolgozása, kiemelve a nikkelpozitív betegek megoszlását nem, életkor, diagnózis, a klinikai tünetek lokalizációja és a társult fémérzékenység szerint, továbbá a 2004 óta érvényes európai uniós Nikkel Direktívák hatásainak tanulmányozása. Módszer: A közlemény a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának Allergológia Laboratórium és Szakambulanciáján 1994-től 2014-ig 13 693 fő (10-87 év közötti) standard környezeti epicutan sorral tesztelt beteg adatait vizsgálja retrospektív módon. Eredmények: Az összes vizsgált bőrbeteg nikkelszenzibilizációs aránya 1994-ben 13,1%, 2004-ben 11,5%, 2014-ben 19,1% volt. A nikkel-kontaktdermatitis főként nőbetegeknél (93,0%) fordul elő. A klinikai tünetek elsősorban a karokra és az arcra lokalizálódnak. Nikkelérzékenyeknél az allergiás kontaktdermatitis diagnózisa 65,8%, atopiás dermatitis 9,7%-nál fordul elő. A nikkelérzékenységhez leggyakrabban társult fémallergének a kobalt és a króm. Az 19942004-es periódushoz képest az európai uniós Nikkel Direktívákat követő 10 évben a szenzibilizáció százalékos emelkedése szignifikáns volt, ugyanakkor a nikkelpozitívak évenkénti száma csökkent. 1994-ben a betegek legnagyobb hányada (26,5%) a 20-24 éves korcsoportba tartozott, 2004-ben szintén (20,8%), 2014-ben azonban a 35-39 éves korosztályhoz (15,1%). Következtetések: A nikkelszenzibilizáció korban eltolódást mutat az idősebb korosztály felé, a 35 évesnél fiatalabb betegek száma mérséklődött. A Nikkel Direktívák révén a fiatalabbak későbbi életkorban és kisebb mértékű nikkelexpozíciónak vannak kitéve. A vizsgált betegek nikkelérzékenységének százalékos emelkedése miatt azonban újabb szabályozások bevezetése és a hatályban lévők módosítása szükségszerű.  Kulcsszavak: nikkel, kontaktérzékenység, Európai Unió, direktíva