A tanulmány főbb pontjai ? Az öngondoskodás és a tudatos életmód nagyon lényeges szerepet játszik a krónikus szívelégtelenség mindennapi kézben tartásában ? A krónikus szívelégtelenség - részben az életminőség romlása miatt - gyakran társul pszichológiai tünetekkel ? Ezek a pszichológiai tünetek befolyásolhatják a betegek motivációját és öngondoskodási színvonalát, és így circulus vitiosus formájában tovább rontják a betegek életminőségét ? Mindezek miatt, amennyiben a társuló pszichológiai tünetek elérnek egy minőségi küszöböt, a beteg fizikai állapotának javítása önmagában nem javít az életminőségen, ilyenkor célzottan kezelni kell a pszichológiai tüneteket is ? Mindezek miatt a betegek állapotának javításához sok esetben kollaboratív kezelésre van szükség ? A kollaboratív kezelés elsősorban a szorongásos és depressziós tünetek enyhítésén, valamint a motiváció javításán keresztül javítja az életminőséget