A pollenidőszak hazánkban az év jelentős részét teszi ki: 12 hónapból csak háromban (november-december-január) nem nagyon számíthatunk. virágpor jelenlétére, bár a globális felmelegedés ezen is változtathat. Minden növénynek megvan a saját pollinációs időszaka. Allergológiai szempontból lényeges, hogy a betegnek mikor vannak az asztmás és/vagy allergiás náthás tünetei, mert az ekkor virágzó növények a valódi allergének számára. Amit a bőrpróbával, vagy specifikus IgE meghatározással kapunk, azok a pozitivitások csak a szenzibilizáltságot jelentik. Ennek ellenére bizonyos tünetek esetén mégis figyelembe kell venni ezeket ez eredményeket is. A bőrpróbában és a hagyományos specifikus IgE meghatározás esetén komplex allergéneket vizsgálunk, a modern, úgy nevezett komponens alapú allergén meghatározás adja a legtisztább képet, hogy a páciens valójában melyik allergén fehérjére allergiás. Ezek között vannak olyanok, amelyek azonos növénycsaládon belül egyformák, vagy nagyon hasonlóak, ezért ezek az alapjai a keresztallergiáknak. Nemcsak a jól ismert parlagfű és üröm közötti allergén hasonlóságra gondolok (Amb a 1 és Art v 6), hanem táplálékallergia szempontjából lényeges a korábban orális allergia szindrómának (OAS) nevezett jelenséget kiváltó pollen-étel keresztreakció is, amit manapság az angol szakirodalom pollen-food allergy syndrome-ként (PFAS) emleget.