Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=148125
MOB:2021/1
Szerzők:Pogány László; Cuevas, Carlos De las; Lazáry Judit
Tárgyszavak:PSZICHIÁTRIA; MAGATARTÁS; GYÓGYSZERALKALMAZÁS A BETEG ÁLTAL; TERÁPIAHŰSÉG; KÉRDŐÍVES VIZSGÁLATOK
Folyóirat:Neuropsychopharmacologia Hungarica - 2021. 23. évf. 1. sz.
[https://mppt.hu/folyoirat/#]


  Validation and analysis of the Patient's Health Belief Questionnaire on Psychiatric Treatment in a sample of Hungarian psychiatric patients = Az Egészségkontrollhit és Pszichiátriai Kezeléssel Szembeni Attitűd Kérdőív validálása és vizsgálata magyar pszichiátriai betegek mintáján / László Pogány, Carlos De las Cuevas,  Judit Lazáry
  Bibliogr.: p. 229-230. - Abstr. hun., eng.
  In: Neuropsychopharmacologia Hungarica. - ISSN 1419-8711. - 2021. 23. évf. 1. sz., p. 221-231. : ill.


Bevezetés: Az adherenciát és ezáltal a terápia eredményességét jelentősen meghatározza a betegek kezeléssel szembeni attitűdje, különösen a krónikus betegségek esetén. Az észlelt kontroll (saját képességekbe vetett hit, amelyek az elérendő célhoz, a gyógyuláshoz vezető magatartáshoz szükségesek), valamint az egészségkontroll helye is befolyásolja a terápiahűséget, vagyis az, hogy a személy milyen mértékben hozza összefüggésbe gyógyulását, egészsége megőrzését saját magatartásával, vagy más, külső személyekkel. Az egészségkontroll hit, a gyógyszerszedési attitűd és a pszichológiai reaktancia együttes mérését lehetővé tevő kérdőívet fejlesztettek ki De Las Cuevas és mtsai a kezeléssel szembeni attitűd komplex vizsgálata céljából 2019-ben (Patient?s Health Belief Questionnaire on Psychiatric Treatment, PHBQPT). Módszerek: A vizsgálatba 188 (115 nő és 73 férfi ; átlag életkor=32,8+-10,7 év) pácienst vontunk be a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet általános pszichiátriai osztályairól. A 17 tételből álló Egészségkontroll hit kérdőív magyar verzióját alkalmaztuk a vizsgálatban. A magyar változat elkészítéséhez az eredeti skála szövegét munkacsoportunk egy tagja magyarra fordította, majd ezt a verziót egy, a vizsgálattól független személy visszafordította angol nyelvre. Ezt követően egy angol anyanyelvű kolléga a fordítást és az eredeti skála szövegét összevetette. Az összehasonlító elemzés eredménye szerint jelentős tartalmi különbség nem volt a két angol verzió között, megfelelőnek értékeltük. A kérdőív 5 alskálából áll: 2 alskála a kontrollhit kategóriákba tartozó ?orvosnak tulajdonított kontroll? (Doctor HLOC), ?belső kontroll? (Internal HLOC); 2 alskála a gyógyszerrel szembeni attitűdöknek megfelelő ?pozitív aspektus? (PozAsp) és ?negatív aspektus? (NegAsp); valamint a ?pszichológiai reaktivitás? (Psychological reactance, PsycholReact) alskálák. A kérdőív pontszámok eloszlását Kolmogorov-Smirnov-féle normalitás teszttel végeztük. A belső konzisztenciát, valamint az itemenkénti és az inter-item korrelációs értékeket reliability analysis segítségével elemeztük. A skála strukturális jellemzését az egyes tételek és skálák kihagyása esetén mutatott értékekkel egészítettük ki. A kérdőív faktoriális elemzéséhez főkomponensanalízist (principle component analysis, PCA) alkalmaztunk Kaiser-féle normalizációs rotáció metódussal. A p-értéket 0,05 alatti érték esetén fogadtuk el szignifi káns szintűnek. A statisztikai számításokat az SPSS 24.0 software alkalmazásával végeztük. Eredmények: Az összes tétel együttes vizsgálata elfogadható belső konzisztenciát mutat (Cronbach?s alpha=0,62), azonban a skála értékelésénél alapvetően nem a totál pontszám, hanem az alskálánkénti pontszámok meghatározóak klinikai szempontból. Az egyes tételek kiemelése a skála szerkezetéből nem javítja érdemben az alfa értékét. A főkomponens-analízissel a tételek 5 faktorba sorolását találtuk a legerősebb modellnek, amely az eredeti kérdőív 5 alskálájának feleltethető meg a pontszámok alapján. Míg egy komponens esetén a megmagyarázott hányad 26,4%, 5 komponens alkotása után ez az érték 60,8%. A faktorelemzés tehát saját mintánkon is megerősítette az alskálák mint önállóan értelmezhető egységek alkalmazhatóságát. Az alskálánkénti elemzés arra utalt, hogy mindegyik alskála belső konzisztenciája 80% feletti, kivéve a PsycholReact, ami gyenge értékkel bírt. A kérdőívet eredetileg bemutató elemzésben szereplő értékekkel összehasonlítva a saját mintánkkal azt találtuk, hogy a tételenkénti és az alskála átlagpontszámok jelentősen nem tértek el egymástól, sőt, a legmagasabb pontszámot mindkét mintában ugyanazon a tételen érték el a páciensek. Konklúzió: Az Egészségkontrollhit és pszichiátriai kezeléssel szembeni attitűd kérdőív magyar verziójának statisztikai elemzésével megbízhatónak és validnak találtuk magyar pszichiátriai betegek mintáján is. Az eredeti közleményben szereplő ambuláns betegek mintájával végzett vizsgálatokhoz képest a saját, kórház