Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=147864
MOB:2021/1
Szerzők:Varga Bernadett; Stromajer-Rácz Timea; Bornemisza Ágnes; Lukács-Horváth Marianna; Csima Melinda
Tárgyszavak:HYPERTONIA; EGÉSZSÉGMŰVELTSÉG; TERÁPIAHŰSÉG; MAGATARTÁS
Folyóirat:Egészségfejlesztés - 2021. 62. évf. 1. sz.
[https://folyoirat.nefi.hu/index.php?journal=Egeszsegfejlesztes ]


  Az egészségműveltség és a terápiahűség felmérése magasvérnyomás-betegséggel élők körében / Varga Bernadett [et al.]
  Bibliogr.: p. 25-26. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.24365/ef.v62i1.618
  In: Egészségfejlesztés. - ISSN 1786-2434, eISSN 2498-6666. - 2021. 62. évf. 1. sz., p. 17-26. : ill.


Bevezetés: A hipertónia előfordulásának magas gyakorisága a fejlett és fejlődő országokban egyaránt jelentős népegészségügyi problémának számít. Megelőzésében számottevő szerepe van azoknak az ismereteknek, készségeknek, melyek az egészségműveltség részeként az egészségtudatos magatartáson keresztül fejtik ki hatásukat. Vizsgálatunk célja felmérni a 45 évnél idősebb, magasvérnyomás-betegséggel élők egészségműveltségét, terápiahűségét, valamint egészségmagatartását. Módszertan: Keresztmetszeti, kvantitatív, leíró vizsgálatunkat kérdőíves lekérdezés keretében 2019. február-június között folytattuk le. A kutatásba 45 évnél idősebb, Kaposváron élő, hipertóniával diagnosztizált betegeket vontunk be egyszerű, nem véletlenszerű mintavétel alkalmazásával (n=143). Kutatási eszközünk saját szerkesztésű kérdések (szociodemográfiai ismérvek, egészségmagatartásra vonatkozó kérdések) mellett a nemzetközi szakirodalomban alkalmazott, standardizált kérdéseket (Health Literacy EU Q16, Morisky Medication Adherence Scale (8-item) (MMAS)) is tartalmazott. A minta jellemzését leíró statisztikával, a változók közötti kapcsolatok vizsgálatát matematikai statisztikai próbákkal (X2-próba, lineáris regresszió, ANOVA, független T-próba) végeztük el. Vizsgálataink során a szignifikanciaszintet p<0,05 határoztuk meg. Eredmények: Az egészségműveltség fokára legerőteljesebben a legmagasabb iskolai végzettség (p=0,005) hat, mely az egészségműveltség mindhárom dimenziójában ("Egészségügyi rendszerrel kapcsolatos kompetencia", "Prevenció", "Egészségfejlesztés") megtartotta differenciáló hatását. Nagymértékű különbségek mutathatók ki továbbá az alacsony és a magas terápiahűséget mutató válaszadók egészségműveltsége között (alacsony terápiahűség átlagpontszám: 37,52; magas terápiahűség átlagpontszám: 42,82; p=0,040). Az egészségmagatartás és az egészségműveltség közötti kapcsolat vizsgálata során elsősorban az "Egészségügyi rendszerrel kapcsolatos kompetencia" al-index és a rizikómagatartás (dohányzás, alkoholfogyasztás, fizikai inaktivitás) között találtunk összefüggést: a rizikómagatartás jellemzően alacsonyabb szintű egészségműveltséggel jár együtt (p<0,05). Következtetések: A hipertóniás betegek körében végzett vizsgálatunk ráirányította a figyelmet az egészségműveltség és a terápiahűség közötti kapcsolatra: a magasabb szintű egészségműveltség jellemzően magasabb fokú terápiahűséggel jár együtt. A prevenciós céllal végzett egészségfejlesztő beavatkozások tervezése és végrehajtása során ezért figyelembe kell venni a kognitív képességek közötti különbséget, főként az alacsony egészségügyi ismeretekkel rendelkező betegek esetén, melynek eredményeként egészségműveltségük fejlődik, és egészségtudatosabb magatartás alakul ki náluk.  Kulcsszavak: egészségműveltség; terápiahűség; magas vérnyomás; egészségmagatartás