Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=147764
MOB:2021/1
Szerzők:Csulak Tímea; Herold Róbert
Tárgyszavak:PSZICHOTIKUS ZAVAROK; MENTÁLIS ZAVAROK; SCHIZOPHRENIA; ÖSSZEFOGLALÓ KÖZLEMÉNY
Folyóirat:Psychiatria Hungarica - 2021. 36. évf. 1. sz.
[https://www.doki.net/tarsasag/pszichiatria/folyoirat.aspx]


  Az implicit és spontán mentalizáció eltérései szkizofréniában / Csulak Tímea, Herold Róbert
  Bibliogr.: p. 78-80. - Abstr. hun., eng.
  In: Psychiatria Hungarica. - ISSN 0237-7896. - 2021. 36. évf. 1. sz., p. 67-80. : ill.


Bevezetés: A társas interakciók során elengedhetetlenül fontos a mentalizáció képessége. A mentalizáció két különálló rendszerre bontható: egy explicit részre, melyre jellemző, hogy tudatos, reflektív, verbális, és egy implicit részre, ami nem tudatos, automatikus, non-verbális, intuitív. Elkülönítenek egy spontán mentalizációt is, ami az explicit utasítás nélkül megjelenő mentális állapot-tulajdonításra vonatkozik. Szkizofréniában számos vizsgálat igazolta az explicit mentalizáció deficitjét, de kevés adat áll rendelkezésre a nem explicit mentalizációval kapcsolatban. Jelen közleményünk célja a kérdéskör irodalmának narratív áttekintése. Módszerek: A különböző publikációkban használt módszertan alapján tanulmányunkban külön vizsgáljuk az implicit és a spontán mentalizációt. A témában megjelent közlemények felkutatására PubMed adatbázis keresést végeztünk. Eredmények: Összesen 26 közlemény, 9 implicit és 17 spontán mentalizációt vizsgáló tanulmány alapján végeztük el az áttekintést. Következtetések: Az eredmények alapján az implicit mentalizáció relatíve megtartott, de az intencionalitás implicit detekciójának hatásfokát jelentősen befolyásolhatják egyéb (pl. neurokognitív) tényezők. Ezzel szemben a közlemények egyértelműen a spontán mentalizáció deficitjéről számolnak be, azaz a szkizofrén páciensek kevésbé érzékenyen reagálnak a spontán mentalizációs aktivitást megkívánó helyzetekben. Az interakciókat kevésbé írják le komplex intencionális mentális állapotok szerint, és a leírások gyakran nem felelnek meg az adott interakciónak. Összességében szkizofréniában az explicit mentalizáció deficitje mellett az implicit vagy spontán mentalizációs teljesítmény is érintett, ha nem is ugyanolyan mértékben. Ezeknek a különböző deficiteknek potenciálisan terápiás konzekvenciái is lehetnek. Kulcsszavak: mentalizáció, implicit, spontán, szkizofrénia