Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=146656
MOB:2021/1
Szerzők:Kövesdi Luca; Kosztolányi Anna; Jakó Mária; Kaizer Marianna; Tiszlavicz László; Kaiser László
Tárgyszavak:PERINATOLÓGIA; TERHESSÉGI TRIMESTER, HARMADIK; ABORTUS; PATHOLOGIA, KLINIKAI
Folyóirat:Magyar Nőorvosok Lapja - 2021. 84. évf. 1. sz.
[https://mnt.olo.hu/rovat/magyar-noorvosok-lapja]


  Perinatalis vizsgálatok klinikopatológiai értékelése : középidős spontán abortuszok vizsgálata a Szegedi Tudományegyetemen / Kövesdi Luca [et al.]
  Bibliogr.: p. 26. - Abstr. hun., eng.
  In: Magyar Nőorvosok Lapja. - ISSN 0025-021X. - 2021. 84. évf. 1. sz., p. 22-26. : ill.


Célkitűzés: Munkánk során a 2015 és 2018 között a Szegedi Tudományegyetem Patológiai Intézetébe érkezett középidős spontán abortuszokból származó foetusok vizsgálatát végeztük. 87 abortum vizsgálata kapcsán a klinikai észleleteket és a patológiai vizsgálati eredményeket elemeztük. Célunk a középidős spontán vetélések lehetséges okainak, valamint demográfiai-, anyai életkor-, klinikai- és foetopatológiai jellemzőinek elemzése, a klinikai és a patológiai diagnózisok összevetése volt. Anyag és módszer: Összegyűjtöttük azokat a klinikai és patológiai adatokat, amelyek tartalmazták a magzat nemét, a gravida életkorát, a patológiai és klinikai vizsgálatok során megállapított gesztációs kort és a két terület által leírt észleleteket. Minden vizsgálatot egy és ugyanazon személy végezte, a makroszkópos vizsgálatot minden esetben a vizsgálatra alkalmas szervek szövettani feldolgozása követte. Eredmények: Megállapítottuk, hogy jelen munkában az anyai életkor nem állt összefüggésben sem a spontán abortusz okával, sem annak idejével. A spontán vetélések átlagos ideje a 18-19. hétre volt tehető. Megfigyeltük a klinikai és a patológiai vizsgálat során megállapított gesztációs hetek közötti egyezést. Egy esetben észleltünk 1 hét eltérést. A nemeket tekintve 38 fiú- és 38 leánymagzat került vizsgálatra. Egy esetben eltért a nemre vonatkozó patológiai és a klinikai megállapítás, 9 esetben nem írtak le erre vonatkozó klinikai adatot, továbbá a fragmentáció miatt összesen 26%-ban a foetus neme nem volt megállapítható patológiai vizsgálattal sem. A legfontosabb megállapítás, hogy az abortuszok hátterében leggyakrabban a chorioamnionitis állt. Ez az összes abortusz 43,7%-ában volt jelen. Következtetések: A patológiai diagnosztika a klinikai vizsgálatokkal kiegészülve a spontán abortuszok számának csökkenéséhez, a rizikótényezők minél pontosabb szűréséhez és ezzel az egészséges terhességek számának növekedéséhez vezethet.  Kulcsszavak: perinatalis patológia, spontán abortusz, középidős abortusz, patológiai vizsgálat