Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=156474
MOB:2020/4
Szerzők:Nagy Viktória; Poór Gyula; Hangody László; Szerb Imre
Tárgyszavak:CSÍPŐ; BOKA; SYNOVITIS; ARTHROSIS; ARTHRITIS, RHEUMATOID; HAEMOPHILIA
Folyóirat:Magyar Reumatológia - 2020. 61. évf. 4. sz.
[https://www.doki.net/tarsasag/reuma//folyoirat.aspx]


  Radiosynoviorthesis csípő- és bokaízületekben / Nagy Viktória [et al.]
  Bibliogr.: p. 165. - Abstr. hun., eng.
  In: Magyar Reumatológia. - ISSN 0139-4495. - 2020. 61. évf. 4. sz., p. 262-265. : ill.


A krónikus synovitis az egyik vezető oka az arthrosisnak. A synovitis egyik hatékony kezelése a radiosynoviorthesis (radiosynovectomia, RSO). Az eljárás csípő- és bokaízületi alkalmazásáról viszonylag kevesebb adat áll rendelkezésre. A szerzők a radiosynovectomia hatékonyságát vizsgálták csípő- és bokaízületek esetében. Az Uzsoki Utcai Kórház Ortopéd-Traumatológiai osztályán 2003. január 1. és 2015. december 31. között 182 csípő- és 115 bokaízület radiosynovectomiájára került sor. Vizsgálatuk első felében 81 betegnek (átlagéletkor 56,8 év) összesen 89 csípőízületét, valamint 64 beteg (átlagéletkor 52,5 év) összesen 64 bokaízületét vizsgálták RSO kezelés után. A vizsgált csípőízületek esetében 48 beteg alapbetegsége arthrosis (OA), 33 betegé pedig rheumatoid arthritis (RA) volt. Azon betegek között, akiknek bokaízületét vizsgálták, 43-nak az alapbetegsége OA, 21-nek RA volt. Az átlagos utánkövetési idő 9,2 év volt (3-15 év) az OA betegek esetében és 8,9 év (3-14 év) a RA-es betegek körében. Hemofíliás betegcsoportjukban összesen 54 alkalommal végeztek RSO-t, 49 betegüknél tudtak utánkövetést végezni. A beavatkozást 14 esetben csípő- és 11 esetben bokaízületben végezték. Ebben a betegcsoportban az összes beteg férfi volt, az átlagéletkor 32 évnek adódott (14-51). Az arthrosisban szenvedő betegek esetében a vizsgált csípőízületek 29,41%-ánál észleltek az utánkövetés során további progressziót, míg ez az arány a RA-es betegek esetében 26,3% volt. Tehát az arthrosisos betegek 70,6%-ánál, RA-es betegek 73,7%-ánál sikeres volt a radiosynovectomia a radiológiai progresszió megelőzése tekintetében. A bokaízületek vizsgálatakor az OA-os betegek között az ízületek 79,1%-ában, RA-es betegek között az ízületek 85,7%-ában nem volt radiológiai progresszió az utánkövetés során. A hemofíliás betegcsoportban bokaízületek esetében 89%-os, csípőízületek esetében 85%-os, a két ízületben összességében 87,5%-os javulás volt. A csípőízületben 78,45%-ban, bokaízületben pedig 85,7%-ban volt hatékony a beavatkozás. Vizsgált betegeik körében a radiosynovectomia hemofíliás betegcsoportjukban bizonyult a leghatékonyabbnak. A radiosynoviorthesis hatékonyságát vizsgálva kapott eredményeik egybevágnak a nemzetközi irodalomban fellelhető eredményekkel. Eredményeik alapján a csípő- és bokaízületi RSO hatékony kezelési módszere ezen ízületek synovitisének. Megállapításaik jelentőségét az a tény is alátámasztja, hogy ugyanezekben az ízületekben a sebészi synovectomia csak nagy gyakorlattal és csak részlegesen végezhető el. Kulcsszavak: csípő- és boka radiosynoviorthesis, synovitis, arthrosis, rheumatoid arthritis, hemofília