Az alvás alatti légzészavarok fő jellemzői az alvás alatt ismétlődően jelentkező légzési abnormalitások és hipoventiláció. A heterogén betegségcsoport fő típusai az obstruktív alvási apnoe (OSA), a centrális alvási apnoe, az alvásfüggő hipoventiláció és az alvásfüggő hypoxaemia. Leggyakoribb forma az OSA, amelyet a felső légutak alvás során ismétlődően fellépő, részleges vagy teljes elzáródása jellemez. A légúti obstrukció hypoxiához, oxidatív stresszhez és alvásfragmentációhoz vezet, amelyek légúti és szisztémás gyulladást indukálnak. A jelentősen romló életminőség mellett a kezeletlen OSA számos szív- és érrendszeri, valamint metabolikus betegség előidézője lehet. Alvás alatti légzészavar esetén az elsőként választandó diagnosztikus módszer a laboratóriumi poliszomnográfia, mely segítségével az alvás alatti légzészavar típusa és súlyossága pontosan meghatározható. Az OSA gold-standard terápiája a "continuous positive airway pressure" (CPAP) légsínterápia, amely jelentősen csökkenti a szubjektív tüneteket és javítja az életminőséget. Elengedhetetlen a túlsúlyos betegek testsúlyának csökkentése, mivel az obesitas fontos szerepet tölt be a betegség patomechanizmusában.  Kulcsszavak: alvásdiagnosztika, obstruktív alvási apnoe, OSA, poliszomnográfia, CPAP