Az életkorral a hőszabályozási funkciók is változnak. ldösekben a nyugalmi maghőmérséklet kissé alacsonyabb, napszakos és szezonális ingadozása kisebb. A bőr vazomotor reakcióit, a verejtékezést, ill. az anyagcserefokozódást aktiváló maghőmérsékleti küszöbértékek eltolódnak, az érzékenység csökken, igy hipotermia, vagy hipertermia egyaránt könnyebben alakul ki. Az effektor működések is gyengébbek, így a maximális vazodilatácló, verejtékezés, vagy hötermelés is mérsékeltebb. Ezek nem feltétlenül a hipotalamikus szabályozás zavarára vezethetők vissza, inkább a perifériás hőérzékélés és az effektor működések elégtelenségére, de centralis sérülések/zavarok is okozhatnak kóros hőmérséklet-változásokat. Infekciókhoz társulóan a láz kisebb lehet, hiányozhat, vagy éppen csökken a testhőmérséklet, infekciót, hipotermiát, vagy hipertermiát egyaránt a mentális státusz romlása kísérheti - gyakran ez a domináns következménye a hőszabályozási eltéréseknek.  Kulcsszavak: hőszabályozás, hipotermia, hipertermía, láz, enkefalopátia