A COVID-19 pandémia pszichés traumaként hat a társadalom egészére, ezért a pszichés zavarok vizsgálata kiemelten fontos kutatási terület a járvány időszakában. A betegségtől való félelem, a halálozási adatokkal való szembesülés, a szociális izoláció, a korlátozó intézkedésekhez való alkalmazkodás, az egzisztenciális fenyegetettség, az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségének szűkülése mind veszélyeztetik a mentális egészség épségét. A pszichés tünetek előfordulását elemző vizsgálatok aktuálisan az első veszélyhelyzet akut hatásaival foglalkoznak, a hosszútávú következmények tovább árnyalhatják a képet. Összefoglaló tanulmányunkban a téma különböző aspektusait bemutató közlemények áttekintése olvasható. Az eredmények tükrében megállapítható, hogy a pszichiátriai betegek körében gyakoribb és intenzívebb tünetekkel kell számolni, a relapszusok száma emelkedik, az adherencia gyengül. A lakosság több mint fele mérhető pszichés tünettel reagált a veszélyhelyzetre. A frontvonalban dolgozó szakszemélyzet körében ijesztő mértékben jelentek meg a mentális károsodás jelei. A mentális egészségi krízisállapot látható össztársadalmi szinten, mely az ellátás erősítését, alternatív és célzott segítségnyújtás kidolgozását tesz szükségessé.  Kulcsszavak: korona vírus, SARS-CoV-2, első veszélyhelyzet, traumatizáció, karantén