Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=146954
MOB:2020/4
Szerzők:Frigó Katalin Borbála; Mayer Ágnes Andrea
Tárgyszavak:AMPUTÁLTAK; FANTOMÉRZÉS; FÁJDALOM; TERÁPIA
Folyóirat:Rehabilitáció - 2020. 30. évf. 4. sz.
[https://www.rehab.hu/folyoirat.aspx?&web_id]


  Fantomfájdalomtól szenvedő betegek terápiája az oldaliság-diszkriminációs módszer alkalmazásával / Frigó Katalin Borbála, Mayer Ágnes Andrea
  Bibliogr.: p. 100. - Abstr. hun., eng.
  In: Rehabilitáció. - ISSN 0866-479X. - 2020. 30. évf. 4. sz., p. 93-100. : ill.


Célkitűzés: A krónikus fájdalmak kezelésére kifejlesztett lépcsőzetes motoros imaginációs terápia (Graded Motor Imagery, GMI) hatékonyságának vizsgálata alsó végtagi major amputáción átesett betegek körében. Betegek és módszerek: A vizsgálatban legalább heti két alkalommal fantomfájdalmat tapasztaló, alsó végtagi major amputáción átesett betegek (n=29) vettek részt, korai (három hónapon belüli amputáció, n=16) és késői (három hónapnál régebbi amputáció, n=13) csoportokra, illetve véletlenszerűen terápiás és kontrollcsoportokba osztva. Az adatgyűjtés során feljegyzésre került a fantomfájdalom intenzitása, a fantomfájdalom epizódjainak tipikus hossza és az epizódok gyakorisága, valamint a fantomfájdalom fantomtorna általi provokálhatósága. Az oldaliság-diszkrimináció tekintetében a Neuro Orthopaedic Institute Australasia által kifejlesztett Recognise Foot alkalmazással mértük a döntések sebességét és pontosságát. A terápiás csoportok három héten át naponta háromszor gyakorolták az oldaliság-diszkriminációt. Az egyes paraméterek változásának szignifikanciáját a csoportokon belül a Wilcoxon-próba használatával, a terápiás és kontrollcsoportok összehasonlításakor pedig a Mann-Whitney-próbával számítottuk. Eredmények: A korai terápiás csoportban (-2,71+-2,69) a fantomfájdalom 0-10 skálán mért intenzitásának a Mann Whitney-próba szerint szignifikánsan (p=0,23) nagyobb csökkenése történt a kontrollcsoporthoz (-1,78+-2,17) képest. Ugyanebben a csoportban (-5,0+-10,28) a fantomfájdalom epizódjainak heti gyakorisága a párosított Wilcoxon-próba szerint szignifikánsan (p=0,13) csökkent a terápiás időszak végére, míg a kontrollcsoportban (-25,11+-28,98) ebben a tekintetben nem történt szignifikáns változás (p=0,02). A fantomfájdalom intenzitása és gyakorisága tekintetében a késői terápiás csoportban nem volt szignifikánsan nagyobb javulás a kontrollhoz képest. A fantomfájdalom provokálhatósága a terápiás csoportokban ugyan csökkent (-0,57), de a változás mértéke a Wilcoxon-próba szerint statisztikailag nem volt szignifikáns (p=0,04). Következtetés: A kapott adatok az oldaliság-diszkriminációs terápia alkalmazása mellett szólnak három hónapon belül történt amputáció esetén. Kulcsszavak: amputáció, amputáltak rehabilitációja, fantomfájdalom-terápia, lépcsőzetes motoros imagináció