A neuropathiás fájdalom az egyik legkínzóbb és Iegmakacsabb fájdalom (1). A nociceptív fájdalommal ellentétben nincs védő szerepe, és ellenáll a szokványos analgetikumoknak, mert más a patofiziológiai háttere. Kezelésének főszereplői az antidepresszánsok és az antiepileptikumok (2, 3). Az érintettek jelentős hányada "kóborol" az egészségügyben, esetleg vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókkal önkezelésbe fog - sikertelenül (4). A háziorvos kulcsfontosságú pozícióval és felelősséggel bír a korai felismerésben, a pácienst megfelelő szakorvoshoz irányítva a mielőbbi adekvát terápia elindításában, a beteg állapotának nyomon követésében, pszichoszociális támogatásában és a megelőzésben.