Az ízületi gyulladások (arthritisek), például a rheumatoid arthritis (RA) esetében, évtizedekig az volt az álláspont, hogy a hatékony kezeléssel (pl. bázisterápiával) meg kell várni a biztos diagnózist. Ezeket a szereket (pl. methotrexat, MTX) csak későn, gyakran az első ízületi eróziók megjelenését követően kezdték alkalmazni. Mindez késlekedéshez, az ízületek gyors károsodásához, sőt tönkremeneteléhez vezetett. Ezzel szemben az utóbbi időben nyilvánvalóvá vált, hogy a korai felismerés és kezelés kevesebb strukturális károsodást, jobb mozgásszervi funkciót, életminőséget, munkavégzési képességet, összességében kedvezőbb kimenetelt eredményez ("terápiás ablak"). Sőt törekvések vannak arra, hogy a betegséget már a nagyon korai, prearthritises szakaszban felismerjék, kezeljék, sőt akár gyógyszeres megelőzéssel is próbálkozzanak. Utóbbi ma még nem realitás.