Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=152780
MOB:2020/3
Szerzők:Hodinka László; Vereczkei Edit
Tárgyszavak:FÁJDALOM; CYTOKINEK; RECEPTOROK; IDEGRENDSZER; ANALGETIKUMOK
Folyóirat:Lege Artis Medicinae - 2020. 30. évf. 8-9. sz.
[https://www.elitmed.hu/kiadvanyaink/lam--lege-artis-medicin---/]


  A citokinek fájdalomkeltő szerepe a központi idegrendszerben - az anticitokin-terápia közvetlen analgetikus hatása / Hodinka László, Vereczkei Edit
  Bibliogr.: p. 341-342. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.33616/lam.30.028
  In: Lege Artis Medicinae. - ISSN 0688-4811. - 2020. 30. évf. 8-9. sz., p. 335-342. : ill.


A krónikus fájdalom érzékelésében, továbbításában, feldolgozásában és az agyi fájdalomkép megformálásában nociceptiv, neuropathiás és centrális mechanizmusok vesznek részt. A kórokozó jelenlétét vagy a szövetkárosodást jelző és a védekezést riadóztató molekulák, az alarminok kóros folyamatok sorát indítják el, amelyek gyulladásos fájdalomingert váltanak ki. A gyulladáskeltő citokineknek a fájdalom idegrendszeri szinten való megjelenítésében van döntő szerepe. A folyamatos gyulladásos ingerek az idegsejtek perifériás és központi érzékenyítésével aktiválják a fájdalomérzéssel kapcsolatos agyi területeket és kialakítják az összetett fájdalomképet, a fájdalommátrixot. Az agyi funkcionális kapcsolatok hálózatokban működnek és funkcionális MRI-vel képezhetők le. A citokinek a neuronokat közvetlenül, vagy más neuromediátorok révén közvetve aktiválják. A citokinreceptorok megjelennek a nociceptorokon és a magasabb rendű neuronokon is, valamint a különféle nem neuralis sejteken, mint a microglia vagy az astrocyták. Az idegrendszerben szinte mindenütt fellelhető citokinek a tumornekrózis-faktor és az interleukin 6. Jeladási útvonalaik a nukleáris faktor NB és a Janus-kináz enzimrendszere. Ezért a gyulladáskeltő citokinek és a Janus-kináz elsőrendű terápiás célpontok. Az anticitokin biologikumok és a kismolekulájú kinázgátlók rheumatoid arthritisben csökkentik a fájdalmat és javítják a működőképességet. A fájdalomcsökkenés nagyobb, mint ami csak a gyulladás klinikai biomarkereinek csökkenésétől várható lenne. A célzott biológiai és kémiai-biológiai válaszmódosítók korai és gyors fájdalomcsökkentő hatását az agyban kifejtett közvetlen analgetikus hatásnak tulajdonítják.  Kulcsszavak: fájdalom, citokin, funkcionális MRI, citokinreceptor, centrális szenzitizáció