Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=149740
MOB:2020/3
Szerzők:Ábrahám Erzsébet Judit; Máthéné Köteles Éva; Korom Andrea; Vágvölgyi Anna; Szűcs Mónika; Rafael Beatrix; Lengyel Csaba; Barnai Mária; Kósa István
Tárgyszavak:METABOLIKUS SZINDRÓMA; FIZIKAI TERHELÉS-TERÁPIA; MONITOROZÁS, FIZIOLÓGIÁS
Folyóirat:Cardiologia Hungarica - 2020. 50. évf. 5. sz.
[https://cardiologia.hungarica.eu ]


  Ambuláns versus otthoni telemonitorozott tréning : a választást befolyásoló tényezők / Ábrahám Erzsébet Judit [et al.]
  Bibliogr.: p. 342. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.26430/CHUNGARICA.2020.50.5.337
  In: Cardiologia Hungarica. - ISSN 0133-5595. - 2020. 50. évf. 5. sz., p. 337-342. : ill.


Bevezetés: A fejlett világ országaiban a Metabolikus Szindróma (MetS) a népesség mintegy negyedét érinti. A MetS kezelésének a kulcsa az életmódváltás, különös tekintettel a tréning jellegű fizikai aktivitás felépítésére. Célkitűzés: Annak felmérése, hogy a különböző intézeti, illetve a beteg otthonában működő szívfrekvencia-monitorozó rendszerekkel milyen karakterisztikájú betegekben, illetve milyen volumenű monitorozott tréning valósítható meg? Módszer: Vizsgálatunkba 77 személyt, 42 férfit, 35 nőt vontunk be, akik átlagéletkora 49,75+-9,45 év volt. Hat személy esett ki az intervenció előtt. A vizsgálati protokoll megengedte a betegek preferenciájának figyelembe vételét a vizsgálati ágakra való bevonáskor, így az ambuláns intézeti tréning ("A") ágra 15, a mellpántos ("M") elektromos otthoni monitorozási ágra 33, az okosórás ("O") optikai rendszerrel otthonában monitorozott ágra 23 beteg került. A betegekkel az állapotfelmérést követően gyógytornász egyénileg egyeztetett a hét 3-5 napján elvégzendő, heti minimum 150 perc időtartamú tréningekről. A tréningeket a gyógytornász heti rendszerességgel a távolból ellenőrizte, konzultálta. A bejárós csoport tagjaitól minimum heti két csoportos tréningen való részvételt kértünk. Eredmények: A vizsgálatot 15 bejárós, 31 mellpántot és 21 okosórát viselő személy vitte végig. Úgy az "M", mint az "O" ágból 2-2 személy kiesett. Az "A" csoport átlagéletkora 55,40+-8,04, az "M"-é 48,48+-8,77, az "O"-é 50,00+-6,93 év volt (0,05, illetve <0,01 vs. "A"). A vizsgálatra került betegek lakhelyének távolsága a vizsgálati helyszíntől a "A" csoport esetében 3,90+-2,00, az "M" csoportnál 25,09+-21,76, az "O"-ban 25,18+-13,51 km volt (<0,001 vs. "A"). A dokumentált átlagos tréning idő az "A" csoportban 115,92+-55,54, az "M"-ben 125,76+- 99,01, az "O"-ban 177,80+-113,98 perc volt (N.S a vs. "A"). Következtetés: A jelentős részben aktív korosztályba tartozó metabolikus szindrómás személyek között a telemonitorozott tréning szélesebb körben elfogadott, mint a bejárós intézeti tréning. Az intézeti tréningre jellemzően a helyben lakó, korosabb korcsoport kapható.  Kulcsszavak: fizikai tréning, telemonitorozás, metabolikus szindróma