Bevezetés: Számos hosszú távú vizsgálat követi a serdülőkorban megjelenő depresszió lefolyását, de kevés azoknak a száma, melyek a gyermekkori major depresszív zavar jellegzetességeit, következményeit és felnőttkori kimenetelét vizsgálják. Jelen tanulmány célja a gyermekkori kezdetű depresszió, az élettartam komorbid pszichiátriai diagnózisok és az öngyilkos magatartás követése fiatal felnőttkorig. Módszerek: A kutatás alanyainak (N=166) átlagéletkora 25,95+2,42 év volt, a minta 54,2%-a volt nő. Az utánkövetés átlag 14,74+1,31 évig tartott. A pszichiátriai diagnózist DSM-IV alapú félig-strukturált interjúval állítottuk fel. Az öngyilkos magatartás felmérése a depresszív zavar egyik tüneteként négy súlyossági fokban történt. Eredmények: Az első depressziós epizód megjelenési időpontja átlag 10,17+2,34 év volt. A minta 40,4%-ának csak 1 depressziós epizódja volt, míg 18 éves kor felett 32,5%-ban jelentkezett rekurrens depresszív zavar. Élettartam komorbid pszichés zavar a minta több mint egyharmadában volt jelen. A leggyakoribb társuló probléma a szorongásos zavar (42,4%), azon belül a specifikus fóbia volt. A többi kórkép közül a hiperaktivitás-figyelemzavar és a viselkedés/oppozíciós zavar volt a leggyakoribb (25,9% és 16,9%) az utánkövetés alatt. A minta 19,1% ában nem jelent meg szuicid tünet. Az utánkövetés alatt gyakoriak voltak a halállal kapcsolatos és öngyilkossági gondolatok (80,8% és 69,5%), konkrét terv és öngyilkossági kísérlet lányokban jelentkezett gyakrabban (terv: lányok-fiúk: 53,9% vs 38,4%, kísérlet: lányok-fiúk: 33,3% vs 9,6%). Következtetés: A depresszió a gyermekkorban depresszióval diagnosztizált alanyok egyharmadánál jelent meg 18 éves életkor után, mely alacsonyabb rekurrenciát mutat a serdülőkori kezdetű depressziónál. A depresszió és a szorongásos zavarok magas élettartam komorbiditása igazolódott. Az öngyilkos magatartás aktuális súlyossági fokának felmérése fontos a prevenció szempontjából. Kulcsszavak: depresszió, gyermek, serdülő, prognózis, komorbiditás, öngyilkosság