Az LDL-t, valamint a trigliceriddús lipideket és azok remnantjait is magába foglaló apolipoprotein-B-t tartalmazó részecskék az ateroszklerózis talaján kialakuló vaszkuláris betegségek elsődleges okozói. Dyslipidaemia esetén az érvédelem elsőnek választandó gyógyszerei a statinok, amelyek igazoltan jelentős mértékben (25-50%) csökkenthetik a kardiovaszkuláris kockázatot. A reziduális rizikó az ajánlott LDL-C-szint csökkentése után a megadott LDL-C-célértékek elérése mellett megmaradó vaszkuláris kockázatot jelenti, amely a trigliceriddús lipidek és azok remnantjainak a csökkentésével tovább mérsékelhető. A jelen közlemény azt elemzi, hogy az új ESC/EAS dyslipidaemia ajánlásban hol van az LDL-C-csökkentésen túli lipidcsökkentés helye. Mivel a statinok, illetve szükség esetén a statin/ezetimib kombináció folyamatos adása megkerülhetetlen, a további lipidcsökkentés csak a velük együtt adható szerek kombinálásáról szólhat. A reziduális kockázat további mérséklésére a pleiotrop hatásokkal is rendelkező fibrátok a megfelelő szerek. A fenofibrát minden formájában biztonságosan kombinálható bármelyik intenzív dózisú statinhoz, illetve az ezetimibhez vagy akár PCSK9-gátlóhoz.  Kulcsszavak: dyslipidaemia, triglicerid, apolipoprotein-B, statin, fibrát, reziduális rizikó